Ugrás a tartalomra
A legszörnyûbb lavinák, úgy lehet,
Indulnak egy elejtett szó nyomán,
Mit elhallgatni - véltük - nincs miért,
S mit elhallgatni jobb lett volna tán.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy kő is lavinát indíthat el. Egy szó olykor ugyanezt teheti. És a hazugság lavinává válhat, elsöpörhet minden útjába kerülőt; bömbölve, lehengerelve, mindent agyonnyomva száguld, a nyomában átformálódik a világ, és az életünk menete más lesz.
Joanne Harris
-
A legnehezebb megtalálni a helyes irányt, hiszen legszívesebben az ismert ösvényen tennénk meg az utat, kibekkelnénk a szituációt, és nem csak erre vágyunk, de ezt is tesszük. A megúszásra hajtva meg is úszunk. Ideig-óráig. Aztán jön a lavina, és elsöpör mindent, ami az útjába kerül, mi pedig általában későn vesszük észre, hogy óriási a baj, hogy könnyen belehalhatunk.
-
Minden várospusztító lavina egy marék hó megindulásából óriásodik; egyetlen ember gondolata lehet olyan szikra, amelytől egy fáradt, kiélt világ tûzbe borul.
Oláh Gábor
-
Ha az ember halad valamilyen irányba, és valaki azt mondja, hogy le van zárva az út, akkor is továbbmegy, mert mi az alternatíva, nem lehet megállni, sem visszatolatni, és azt gondolja, hogy annyira vészes csak nem lehet, és különben is, mire odaérek, valószínûleg kitisztul a helyzet, és a legegyszerûbb csak sodródni az árral, hagyni, hogy történjen, ami történik, ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, és szarban leszek, akkor legalább nem leszek egyedül.
Jens Liljestrand
-
Vége. Vége mindennek. És tudod, hogy mi a legszörnyûbb az egészben? Hogy a világnak vége, és mégis megy tovább.
Cserna-Szabó András
-
Csak azt érzed, hogy egyre gyûlik köréd a csend és a hallgatás. Kínossá válik a beszéd és a magyarázat. A legjobb volna valahová észrevétlenül elmenni és csak sokkal később, utólag írni néhány sort. Talán elmenni valahová, csak azért, hogy ne kelljen magyarázgatnod és mentegetődznöd.
-
Szavak. Kimondtam őket, és elenyésztek. Senki sem hallotta őket, ennélfogva már nem léteznek. Ha már nem léteznek, talán újra létre lehet hozni őket, és akkor majd valaki esetleg meghallja.
Frank Herbert
-
Ha megszólalunk, elkerülhetetlen a tévedés, a hazugság, és ezért jobb, ha meg se szólalunk, nem gondolkozunk, csak élünk, ahogy jön.
-
Van a vihar. Amiről tudjuk, hogy létezik, ám mégsem készülünk rá. Mert nem lehet. Lehet előre jelezni jöttét, de erejét, útját nem mindig lehet kiszámítani. Mert szabad. És zabolátlan. Amerre megy, feldúl mindent, ami útjába kerül. Volt egy házad, volt egy életed, volt egy terved. És a vihar mindent felülír.
Csitáry-Hock Tamás
-
Eltûnni csendben, az volna jó,
Ne fájjon többé, ha hazug a szó,
Ne kelljen látnom, ha nem esik jól,
Ne halljam meg, ha nem rólam szól.
Ismerős Arcok