A legtöbb félelmünk, amelyet magunkkal viszünk a felnőtt életünkbe is, gyakran abból táplálkozik, ami "megtörténhetne" vagy "megtörténhetett volna", nem pedig abból, ami tényleg be is következik.

Kapcsolódó idézetek

1. A valódi félelem nem abból táplálkozik, ami történhet, hanem abból, hogy felfogod, mi fog történni. Tom Bissell
2. Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene. Arisztotelész
3. Olyan sokszor valahol belül pontosan tudjuk, mit és hogyan kéne megtennünk, de félünk, vagy az esetleges kudarc miatt nem akarunk belegondolni részletesen egy teljesebb élet eshetőségébe, s inkább rábólintunk az életünk valamilyen nem éppen kívánt alakulására. Kováts Róbert
4. Azok közül az események közül, amelyektől félni lehet, egy sem annyira bizonyos, hogy ne volna még bizonyosabb az a tény, hogy az a dolog, amelytől félünk, elmaradhat. Lucius Annaeus Seneca
5. Gyakran hisszük, hogy a múltban átélt félelmek segítségével megjósolhatjuk azokat az eseményeket, amelyektől a jövőben óvakodnunk kell. E gondolkodásmód eredménye, hogy időnk legnagyobb részét a múlton való rágódással, és a jövő miatti aggódással töltjük, a félelem ártalmas körforgása pedig kevés teret enged a jelenben.
6. Gyakran az, amit nem teszünk meg, mert félünk, hogy nem sikerül, épp az a dolog, amit a legfontosabb lenne megtennünk.
7. Több dolog rettent bennünket, (...) mint amennyi szorongat, és gyakrabban szenvedünk a hiedelemtől, mint a valótól. Lucius Annaeus Seneca
8. Az emberek általában nem a döntéstől félnek, hanem attól, hogy nem tudják esetleg elfogadni a döntésük következményeit. Légy felelős! Vámos Robi
9. Felnőtt emberként állandóan magunk mögé, a múltba nézünk, vagy a jövőért aggódunk. Egyetlen pillanatot nem élünk meg, ez a jelen. Pedig ez volna maga az élet.
10. Sok félelmen alapuló téves feltételezésünk van, amelyek beégtek a kultúránkba, mert jobban rettegünk attól, hogy beszéljünk róluk, mint attól, hogy felismerjük a félelmet, amely megalkotta őket.