Ugrás a tartalomra
A magad képére akartál formálni, én pedig azt hittem, elfogadod, hogy ez nem sikerülhet. Mindketten tévedtünk. Játszma játszmát követett. Mígnem kihûlt minden. Fej, szív, ágy.
Kapcsolódó idézetek
-
Kívántalak mindig téged,
De a perc nem jön el soha már.
Csak játéknak nézted a szívem,
És ha volt kedved, játszadoztál.
-
Játszol. Úgy érzed minden jól megy. De hirtelen becsúszik egy hiba. És még egy. És még egy... hiába küzdesz ellene. Minél jobban igyekszel, annál rosszabb lesz a helyzet. Végül teljesen lebénulsz. Nem kapsz levegőt. És mindennek vége. Elmerültél.
-
Elképzeltem egy világot, melynek részese voltál,
Aki benne vár engem, az nem te vagy most már.
Neked adtam a szívem, de te eldobtál magadtól,
Legbelül rég féltem minden egyes szavadtól.
-
Korán megtanultam, hogy önmagamnak kell csak megfelelnem. Megpróbálhatsz bármit bárki kedvéért, de a vége az lesz, hogy elveszel.
Iris Apfel
-
Kezdek azon tûnődni, vajon ezt jelenti-e, ha az ember szerelmes. Darabokra téped magad, hogy a másik egész maradhasson.
-
Szerettük egymást, az nem múlt el. Úgy rémlik, egy ideig haragudtam is, dühös voltam rá. (...) Én sem adtam semmi jelet, csak bámultam folyton. Ez volt a mi játékunk: hallgatás, nézés, távolodás.
Tóth Krisztina
-
Én nem tudom játszani a szerelmet:
De kínját játszva hordani, igen.
S ha azt hiszed, úgy bírsz, hogy el se veszthetsz:
Már elvesztettél, drága kedvesem!
Ábrányi Kornél (ifj.)
-
A játék addig játék, ameddig mondhatod benne, nem ér a nevem. Az életben sohase mondhatod.
Szilvási Lajos
-
Megosztottuk egymással az álmainkat, és rengeteg tervünk volt. (...) Ma már úgy érzem, mintha egy rossz, de múló álom lett volna. Hogyan lehetséges, hogy két ember egymásba szeret, s olyan sok mindent megosztanak egymással, aztán ez az egész szinte egyetlen éjszaka szertefoszlik.
-
Úgy ismered meg magadat, hogy belepottyantod magadat a legkülönbözőbb helyzetekbe, és megfigyeled, mi lesz. Ez nem munka, ez játék. Én remélem, hogy halálomig fogok így játszani.
Feldmár András