A magánügyek immár a legrosszabb értelemben közösek, vagyis személytelenek és embertelenek. A közügyek már a legrosszabb értelemben magánügyekké váltak, vagyis rejtélyesek, titkosak és túlnyomórészt korruptak. Az újfajta üzleti hatalom mindent egyesíteni fog, s ezzel minden olyan igyekezetet aláás, amely egy jobb világra irányul.

Kapcsolódó idézetek

1. A gazdasági elit felvásárolta a politikai elitet. A politikai elit már nem minket, választókat szolgál, hanem őket. Már nem népszuveneritás van, hanem cégszuveneritás van. Puzsér Róbert
2. Mostanában az embernek az az érzése, valójában ma már semmi sem titok. Mi ismerjük az ő titkaikat, ők meg a mi titkainkat. Ügynökeink gyakran az ő ügynökeik is, és ugyanez fordítva. Aztán végül ki ejti át a másikat, a magasságos ég sem ismeri ki magát. Néha az a benyomásom, hogy mindenki tudja mindenki titkait, de összeesküdtek, hogy úgy tegyenek, mintha nem tudnák. Agatha Christie
3. A közügy mindenkinek kedvenc magánügye. Rejtő Jenő
4. A hatalmon lévők magatartása a korábbi viselkedésüknél gorombábbá válik, és általában kezdenek minden helyzetet és embert eszközként felhasználni a saját szükségleteik kielégítésére. Elvakítja őket a hatalom, és így nem veszik észre, hogy kibírhatatlanul viselkednek.
5. Nincs a világon mogorvább valami a mindenféle ügyosztályoknál, kancelláriáknál, irodáknál, egyszóval a különféle hivatali területeknél. Ma már minden magánember azt hiszi, hogy az ő személyében az egész társadalmat sértik meg. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
6. Minden mozgásban van, minden gyorsabb, személytelenebb lett, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok is kiüresedtek. Még a reklámokból is az zúdul ránk, hogy ha valami nem jó, akkor cseréld le újabbra, fiatalabbra, szebbre. Minden pótolható lett jobbal, szebbel, modernebbel, a tárgyak, és velük együtt az emberek is.
7. A korrupció keresztül-kasul behálózta a világot. A szervezett bûnözés réges-régen beszervezte magát a törvényhozásba, az igazságszolgáltatásba, s persze a bûnüldözésbe is. Maffiátusban élünk. Vagy gengszterátusban. Esetleg kuplerátusban. Már ha ez élet. Vavyan Fable
8. Mindenki máshogy dolgozik, és hogy hogyan, az mindenkinek a magánügye. Egressy Zoltán
9. A magánélet (...) valódi terepe a kreativitásnak, az egyet nem értésnek és a megújulásnak. Mindez azonban sem a társadalomban, sem az egyén szintjén nem létezik, ha az állam szabadon megfigyelhet, és a privát szféra gyakorlatilag megszûnik. Glenn Greenwald
10. A demokrácia rendkívül veszélyes egyenértékûséget hozott létre olyan rétegek között, melyeknek harcban kellene állniuk egymással, és ahogy bámulok bele a bûnözés világának szakadékába, rájövök, hogy a legális és az illegális gazdaság közös DNS-en osztozik, közös életen, közös célon, gyakorlati módszereikben érzékelhetetlen különbséggel. Érzékelhetetlenekkel. Roberto Saviano