A magány fontos, mély gondolatokat szül, szemlélődés, nyugalom, bölcsesség.

Kapcsolódó idézetek

1. A magány a gondolkodás, tisztánlátás forrása.
2. A magány arra nagyon jó, hogy az ember őszintén fölismerje vonzalmait, kötődéseit. A magánynak a szabadsághoz, a szabadság óhajtásához lehet a legtöbb köze, és talán a természettel való kapcsolat megéléséhez, szentségéhez. Az őszinteséghez. Bodor Ádám
3. A magányban némán szemlélődőnek megfigyelései elmosódottabbak s mégis élesebbek, mint a társas emberéi, gondolatai súlyosabbak, különösebbek, és mindig van bennük leheletnyi bú. Képek, benyomások, amelyeket egy pillantással, nevetéssel, egy eszmecserével könnyedén el lehetne intézni, mértéken felül foglalkoztatják, elmélyülnek a hallgatásban, jelentőséget kapnak, élmény, kaland, érzés lesz belőlük. Magány termi az eredetiséget, a merészen, meghökkentően szépet, a költeményt. Ámde magány termi a fonákot, az aránytalant, az abszurdot és a tilalmast is. Thomas Mann
4. A magány rendre tanítja a lelket. Darvasi László
5. A csöndben és a magányban szól a lényeg. Lieve Joris
6. Az elme értékeli a magányt.
7. Fontos az elmélkedés, a befelé fordulás, hogy tisztában legyél önmagaddal. Harsányi Gábor
8. A magány lehetőséget ad az olvasásra és gondolkozásra, és (...) arra is, hogy felderítsem a múltamat, és megtudjam, ki és mi vagyok valójában.
9. A magány az én szegénységét, az egyedüllét a gazdagságát mutatja. May Sarton
10. A magányt kevesekkel lehet megosztani, csak olyanokkal, akik a legmélyebb bensőjükből tisztelik a másikat, akik megérzik a csend fontosságát.