Ugrás a tartalomra
A matematika órán összeadjuk a számokat és megkapjuk a helyes választ. Aztán rátérünk a következő összeadásra. Nincs értelme több időt fordítani az összeadásra, mert ha egyszer megvan a helyes válasz, annál jobbat már nem kaphatunk. Sokan egész életükben így mûködnek. Mihelyst van egy válaszuk egy problémára, abbahagyják az arról való gondolkodást. Megelégszenek az első adódó válasszal, amely útjukba kerül. A való élet azonban nagyon különbözik az iskolai feladatoktól.
Kapcsolódó idézetek
-
Hajlamosak vagyunk a matematikát hosszú szabálygyûjteményként tanítani. Rendesen meg kell tanulnod és be kell tartanod ezeket a szabályokat, mert különben megbuksz. Ez nem matematika. A matematika azoknak a dolgoknak a tanulmányozása, amelyek egy bizonyos módon adódnak, mert egyszerûen nem lehet másként.
Jordan Ellenberg
-
Ha egy problémára találunk egy megoldást, annyira boldogok vagyunk, hogy el sem tudjuk képzelni, létezhet annál "jobb" vagy "egyszerûbb" megoldás is. Megvan a "válasz", ez nekünk bőven elég. Már lépünk is tovább a következő problémára. Lehet, hogy ez az emberi természetből következik, de az is lehet, hogy iskoláskorunk csökevénye, amikor egyetlen lehetséges megoldás volt, és ha ezt megtaláltuk, mehettünk tovább. A valóság azonban sajnos bonyolultabb, mint a tankönyvekben található feladatok.
Edward de Bono
-
Az iskolában lehet, hogy elfogadták a győzteseket és a veszteseket is. Az élet azonban nem ilyen. Az iskolában kijavíthatod a rossz jegyeket, és annyi időt kapsz a helyes válasz megtalálására, amennyit csak akarsz. Ennek azonban semmi köze nincs a valós élethez.
-
A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.
-
Ma az iskolában nem azt mutatjuk be a diákoknak, hogy miről is szól valójában a matematika, és hogy mire jó, hanem mûveleteket és számításokat magoltatunk velük, gyakran mindenféle mélyebb megértés nélkül. Az ő fejükben a matek egy rideg, élettől távoli, unalmas és érdektelen tantárgy lesz. Mint egy mûvészeti óra a nagy mûvészek nélkül: megmarad funkcionális mázolásnak. Amikor tehát a diák azt mondja: "utálom a matekot", az annyit tesz, mintha azt mondaná: "utálok kerítést mázolni".
Edward Frenkel
-
Mihez kezd egy matematikus az értelemmel? A matematika csupán eszköz, és amíg manipulálni lehet vele, hogy korrekt válaszokat kapjunk, és bizonyos dolgokat előre jelezzünk, addig az értelemnek nincs jelentősége.
Isaac Asimov
-
A matematika mindenütt jelen van. Megjósolja, esni fog-e az eső. Megmondja, hány óra és elárulja, mennyi pénzünk van. A matematika több, mint képletek és egyenletek. Ez tiszta logika. Racionalitás. Az emberi elme a legnagyobb rejtélyeket oldja meg a segítségével.
-
A matematika tanítása akkor jó, ha nem leadják az anyagot, hanem a gyerekkel együtt újra felfedezik. Akkor a gyereknek nem kell tanulni, azt már soha többet nem felejti el.
Györfi László
-
A matematika arra való, hogy megnézzük, mi az, ami logikailag lehetséges, és utána az ember már egészen más szempontok szerint dönt arról, hogy mi az, ami neki értelmes.
Mérő László
-
Születésünktől fogva abszolút igazságokkal találkozunk, szituációfüggők helyett. Nem tanítják meg nekünk, hogy az olyan megkülönböztetések, mint fiatal és idős, vagy egészséges és egészségtelen mind társadalmi konstrukciók, amiknek a jelentése a kontextustól függ. Arra tanítanak, hogy a világot tények készleteként lássuk, mint például 1 + 1 = 2. Az életben azonban sokkal finomabb megkülönböztetéseket lehet tenni, mint amit ezek az tények sugallnak. Tudnunk kellene, hogy 1 + 1 csak akkor 2, ha a tízes számrendszert használjuk, és 10-zel egyenlő kettes számrendszerben, ha pedig egy darab rágógumit egy másikkal nyomunk egybe, akkor az 1 + 1 eredménye 1 lesz.
Ellen J. Langer