A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.

Kapcsolódó idézetek

1. A megbocsátás olyan radír, amely eltörli a fájdalmas múltat.
2. A megbocsátás az a kulcs, amely kinyitja a harag ajtaját és a gyûlölet bilincsét. Ez olyan hatalom, amely összetöri a keserûség láncait és az önzés béklyóit.
3. A megbocsátás felejtést is jelent.
4. A megbocsátás az oldószer, amely feloldja az önhittségünket összetartó ragasztót. Lazítja a "nekem igazam van, te meg tévedsz" érzését. Amikor meg tudok bocsátani, felismerem mások emberi mivoltát. Ruby Wax
5. A megbocsátás könnyûvé és szabaddá tesz. Louise L. Hay
6. Amikor a nekem okozott sérelmekről s ártalmakról úgy feledkezem meg, ahogy egy hajó megfeledkezik a maga mögött hagyott hullámokról, vagy a talpunk megfeledkezik a nyomokról, melyeket a porban hagy... vagyis nem nézünk utána, elbocsátjuk, elengedjük, magunk mögött hagyjuk, mert nem a miénk többé: ez a megbocsátás. (...) A gyûlöletet, a sértettséget, a bosszúvágyat, a haragot eldobja az ember, mint egy kinőtt ruhát, s nem hurcolja tovább magával. Hagyja elmerülni, eltûnni, az örök feledés homályába borulni. Müller Péter
7. A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban. Paulo Coelho
8. A megbocsátás a koldus menedéke. George Bernard Shaw
9. A megbocsátás olyan érzés, mintha levennének rólad egy terhet, így szabadon elengedheted a múltat, és továbbléphetsz az életben.
10. A megbocsátás különös szégyent teremt.