A mesenézés jó dolog, de a szülőknek nem árt időről időre tudatosítani a csemetéjében, hogy Hófehérke meg a herceg a fehér lovon csupán a Grimm testvérek agyszüleménye, a történetnek valós alapja nincs. És ha Hófehérke rendesen tanult és dolgozott volna, sosem szorult volna arra, hogy előbb eltartsák a törpék, utána meg megmentse a herceg.

Kapcsolódó idézetek

1. A gyerekmesék zömmel szörnyen ijesztőek. A Grimm-mesék mind! Gondolkodtál már azon, hogy vajon miért? Szerintem azért, hogy a gyerekek tanuljanak meg félni a rossztól, hogy mire felnőttek lesznek, el tudjanak vele bánni. Hugh Jackman
2. Mi van akkor, ha soha nem jön el a herceg fehér lovon? Akkor Hófehérke örökké ott fog feküdni az üvegkoporsóban? Vagy végül fölébred, kiköpi az almát, elmegy az orvoshoz, meggyógyíttatja magát, aztán szül egy gyereket a helyi spermabank segítségével? Akaratom ellenére mindig az jut eszembe, hogy minden magabiztos, ambiciózus szingli nő bensőjében egy törékeny, finom hercegnőcske bújik meg, akit meg kell menteni.
3. Csak a mesékben engedhetik meg maguknak a hercegnők azt a luxust, hogy a hercegre várjanak, aki eljön értük a hófehér paripán, és megmenti őket. A való életben saját maguknak kell kirontaniuk a koporsóból és menteni, ami még menthető. Meg Cabot
4. Miért alapoznak a felnőttek a gyerekek hiszékenységére? Hát nem nyilvánvalóan rosszabb, ha a gyerek a Télapóban hisz, mint amikor egy kis kérdezz-feleleket játszik a szüleivel? Hány csengőt kell megcsengetnie a Télapónak, ha tényleg ő visz ajándékot a világ összes gyermekének? Milyen gyorsnak kell lennie a rénszarvasainak, hogy egyetlen éjszaka alatt végezni tudjon? Nem azt mondom, hogy fapofával ki kell jelenteni, nincs is Télapó, hanem azt, hogy abból nem lehet baj, ha csemeténket kételkedő kérdések feltevésére bátorítjuk. Richard Dawkins
5. El kell gondolkoznunk, vajon miért hiszi annyi nő, hogy egy férfi megmenthet minket. Nem a tetteik miatt. Nem láttam túl sok herceget fehér lovon egyedülálló nők házainál. Ehelyett azt láttam, inkább a nők ülik meg a hülye lovat. A férfiak uralta világ nem akarja, hogy meglássuk, hogy igazából a nők mentik meg a világot. Sőt, mi magunk vagyunk a fehér ló, és senki másra nem kell várakozzunk, csak magunkra. Rose McGowan
6. Vannak igaz tündérmesék is. A legtöbbet csak kitalálják, hogy elviselhetőbb legyen az élet. Minden nézőpont kérdése, de ezek a tények.
7. Ügyelj rá, hogy hazudj a gyerekeidnek a jóságos, mindent látó Télapóról! Ez felkészíti őket arra, amikor felnőttként ráébrednek majd, hogy nincs Isten.
8. A legtöbb gyerek nem sokáig hisz a tündérmesékben. Ahogy elérik a hat-hét éves kort, a sarokba vágják Hamupipőkét és a cipő fetisizmusát, a Három kismalacot és a deviáns építészeti megoldásaikat, Piroskát meg az állatkínzó vadászokat - elfelejtik őket, aztán továbblépnek. És lehet, hogy ennek így kell lennie. Ahhoz, hogy túlélj a mai világban, el kell felejtened a meséket, a hiú ábrándokat. Az egyetlen baj az, hogy ezek nem mindig hiú ábrándok. A mesék néhány eleme talán túlságosan is valóságos, túlzottan is igazi. Lehet, hogy nincs Piroska, de az biztos, hogy van Nagy Gonosz Farkas. Nincs Hófehérke, de Gonosz Mostohából van elég. Nincsenek nevetségesen szőke kistestvérek, de gyerekeket zabáló boszorkány... az igen. Ó, igen.
9. Egy nőtől nagyon ritkán hallhatjuk azt, hogy bár nem az a bizonyos illető az igazi, de addig jó lesz, amíg nem jön a herceg fehér lovon. Viszont, ahogyan egyre idősebbek leszünk, úgy jövünk rá, hogy a nagy ő nem is olyan nagy. Csak olyan éppen, hogy közepes. És nem azért, mert mi alább adnánk az igényeinket, sőt. Éppen, hogy magasabbra tesszük a mércét, mert felnőtt, érett nőként nem kergetjük a boldogságot lepkehálóval, nem hajtjuk, mint a vadat. Leitner Olga
10. A gyermekeknek mesélnek Jézuskáról, akinek aranyhaja és fehér szárnyai vannak, aki hattyúkkal vont kocsiban száll le az égből s hozza az ajándékot, vagy mesélnek a Mikulásról, a nagyszakállú óriásról, ki láncát csörgeti s nagy bundában jár, vagy mint feketeszőrû, pirosnyelvû, kétszarvú ördög jelenik meg. De ezek csak gyermekmesék, a gyermeknek valók, mire a gyermek felnő, nem hisz többé ezen mesékben s a leghangosabb nevetésbe törpe ki egy felnőtt ember, ha a Jézuska és a Mikulás meséjét komolyan el akarnák vele hitetni. Ehhez hasonló mesékkel áltatták az emberiséget Istent illetőleg egészen a mai napig, sőt még ma is ily mesékkel ámítják az emberiséget. Jász Géza