A múlt talán egy horgony, amely visszahúz. Talán el kell engedned azt, aki voltál, hogy azzá válj, akivé leszel.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt olyan horgony, mely lefelé húz bennünket. Míg el nem engedjük, nem válhatunk olyanná, mit vágyunk súg.
2. A múltat nem lehet elfelejteni. Csak túl lehet lépni rajta. Hátra lehet hagyni. Hogy az lehess, akinek eleve lenned kéne, nem pedig az, akinek a történtek miatt érzed magad.
3. A múlt olyan, mint egy törött tükör kirakósa: megvágod magad, ahogy megpróbálod a darabjait összeilleszteni. A tükörkép eltorzul, és te vele változol.
4. A múlt csak visszahúzza az embert. Olyan, mint egy háló. Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.
5. El kéne engedned azt, ami a múltban volt, mert már nem számít. Az egyetlen, ami számít, hogy most mit választasz.
6. A múlt maradjon a múlt, mert elpusztíthatja a jövőt. Élj úgy, ahogy a holnap megköveteli, ne azért, amit már a tegnap elvett. Ray Lewis
7. A múlt már elmúlt, és nem hozhatod vissza. Az életet most kell élni, ha élni akar az ember.
8. Birtokba kell vennie a múltat, hogy elengedhesse.
9. Az embernek előbb-utóbb el kell engednie a múltat. Különben félő, hogy ott reked.
10. A múlt egy tátongó lyuk. Megpróbálhatsz elfutni előle, de minél inkább futsz, annál mélyebbé lesz mögötted, a sarkadban lohol. Az egyetlen esélyed, ha megfordulsz és szembenézel vele. De ez olyan, mint ha a szerelmed sírjába bámulnál vagy egy pisztoly száját csókolnád, amíg a golyó sötét fészkében húzódik, készen, hogy végezzen veled.