A nehézségeket nem szabad eltitkolni, struccpolitika az aggasztó jelenségek elől a szemet lehunyni; a keléseket testszínû kenőccsel leplezgetni, hogy ezáltal csak még tovább mérgesedjenek. Ha ezt tesszük, nem optimisták vagyunk, hanem infantilisak. Ha viszont magatehetetlenül ücsörgünk a bajok kellős közepén, s a küzdelmet fel sem vesszük, dicstelen sorsunkért nem okolhatunk mindig másokat.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tetszik az, ha lehunyjuk a szemünket a bántás láttára, csak azért, mert valaki mással történik. Nem tudok azonosulni azzal, hogy folyamatosan méricskéljük, vajon mennyi hasznunk van valamiből, és az alapján döntsük el azt, mi miként viselkedünk majd valakivel. Szerintem a világ attól lesz jobb hely, ha vannak benne olyan momentumok, amikor olyan dolgokat is csinálunk, amiket nem lenne muszáj. Kiállunk azért, aki éppen gyenge. Megerősítünk valakit, akit már csak egy hajszál tart össze. Szeretünk, akkor is, amikor nem könnyû szeretni. Odafigyelünk arra, akire más nem tud. Megtörjük a csendet, amikor kényelmesebb lenne belesimulni abba. Csirmaz Luca
2. Ha nem tudjuk megtisztítani életünket mindattól, amitől félünk, célravezetőbb, ha az aggódás helyett inkább a türelmet, az elfogadást és az egykedvûséget gyakoroljuk. Az elkerülhetetlen elleni harc csak szenvedésünket és boldogtalanságunkat táplálja.
3. Nem dőlhetünk hátra abban a reményben, hogy minden a legjobban fog alakulni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy fáradtak, frusztráltak vagy cinikusak legyünk. Michelle Obama
4. Bármilyen zûrösek, zavarosak és "őrültek" vagyunk, ezt csakis úgy tudjuk elviselni, hogy azt hisszük: mindig igazunk van. (...) El kell hitetni magunkkal, hogy nem bennünk van a hiba, hanem másokban, különben nem tudnánk ilyen tántorogva élni. Nem lenne önbizalmam, ha folyamatosan szembesülnék azzal, hogy nem nekem, hanem a többieknek van igazuk. Müller Péter
5. Nem lehet egy érzést feldolgozni, ha elfutunk előle, de az sem old meg semmit, ha állandóan rágódunk valamin. Szőnyeg alá sem szabad söpörni az ügyet. Az a legjobb, ha megtaláljuk az egyensúlyt a két szélsőség között: időnként az érzéseinkkel foglalkozunk, máskor meg eltereljük a figyelmünket és mást csinálunk. Alfons Vansteenwegen
6. Mit tesz az ember, ha rájön, hogy valami nem stimmel a gyerekével, mert valahogy más, mint a többiek? Becsukja a szemét. Vagy ahogy a szólásmondás tartja: a homokba dugja a fejét, akár a strucc. Reméli, hogy téved, képzelődik, hogy ez a mostani csak egy problémás korszak, ami majd elmúlik. Önvédelemből azzal győzködi magát, hogy végső soron minden ember egyedi és különleges, nincs semmilyen általánosan elfogadott személyiség. Mattias Edvardsson
7. Azon nem tudunk változtatni, ami elé állít minket a sors, legyen az egy betegség, egy új vállalati helyzet vagy éppen egy pandémia. A hozzáállásunkon tudunk változtatni, vagyis egy ilyen helyzetben röhögök azon, hogy milyen kiszolgáltatott vagyok, nem pedig káromkodok, és főleg nem csinálok belőle stresszvetélkedőt magamnak, mert attól nem lesz semmi jobb. Geszti Péter
8. Minden lelki eredetû probléma megoldható, átkeretezhető vagy felülírható, de ha nem veszünk azokról tudomást, és mindig csak a szőnyeg alá söpörjük ezeket a problémákat, akkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy már nem tudunk közlekedni, akkora a rendetlenség. Az elkerülés, az elfojtás soha nem megoldás.
9. Ne légy türelmetlen. Ha már elviselhetetlenül összegubancolódnak a szálak a kezeink között, és megpróbáljuk valahogy kibogozni a csomót, az semmiképp sem segít, ha reménytelennek érezve, türelmetlenül kapkodva ráncigáljuk őket. Rá kell szánni az időt, lassan, egyenként kell kibontani azokat a szálakat. Murakami Haruki
10. Muszáj kicsit kérlelhetetlennek lenni magunkkal: az erényeink mellett a hibáinkat is észrevenni, beszélni róluk. Magunkra ismerni, akár nevetve, de meglátni azt is, amin még dolgoznunk kell.