Ugrás a tartalomra
A regényírók mindíg csak kétféleképen ismerik az életet: boldognak, vagy boldogtalannak. Pedig van ám egy középső út is, az arany középút, amikor az ember se a boldogság mámorát, se a boldogtalanság kínját nem érzi. És a legtöbb ember ezen a középső úton haladva éli le életét.
Kapcsolódó idézetek
-
Sokkal jobb, ha az ember
pont olyan, mint mindenki más. Ami engem illet,
örülök, ha öregkoromra
fedél van a fejem fölött, még ha lehetne
se akarnék király vagy tudom is én, mi lenni.
Legjobb szerintem az arany középút,
a tapasztalat azt mutatja,
az használ legtöbbet az embereknek.
Euripidész
-
Nagyon nehéz az arany középutat megtalálni magunk számára is, családunk, gyermekeink számára is. Biztos, hogy nem jó, ha valaki éhezik és nyomorog, és tényleg sovány, de ugyanolyan veszélyes az is, ha halálra eszi magát. Az anyagi dolgokkal való viszonyban az arany középúton kellene járni, hiszen minden, ami van körülöttünk, Isten ajándéka, de ezek mind csak eszközök, és nem célok.
Böjte Csaba
-
Ha valakiben túl kevés a bûntudat, talán sosem változtat magatartásán, és hidegen hagyja, milyen hatása van tetteinek. Ezzel szemben, ha valakibe túl sok bûntudat szorult, esetleg alacsony lesz az önbizalma vagy teljesen magába fordul, mert attól tart, hogy fájdalmat okoz másoknak. Az arany középút valahol e két véglet között található - nevezzük tudatosságnak.
Michael Schur
-
Sohasem hittem, hogy a boldogság az élet alapvető mércéje és végcélja. Sőt egyre inkább úgy gondolom, csak akkor érhető el, ha nem maga a végcél. Csak azok boldogok, akiknek a boldogságon kívül más céljuk is van: mások öröme, az emberiség sorsának jobbítása, vagy akár valamilyen mûvészi tevékenység vagy cselekvés, amelyet nem eszköznek, hanem önmagában is ideális célnak tekintenek. Valamilyen más célt követve, az odavezető úton találjuk meg a boldogságunkat.
John Stuart Mill
-
Ha úgy élek, hogy állandóan számolom a kalóriákat, olvasom az életmódra szerkesztett tanácsokat, akkor hol marad az élet élvezete? Próbáljuk meg élvezni az életünket. Megtalálni az arany középutat.
-
Azoknak az embereknek, akik boldog, de talán céltalan életet élnek, általában minden igényük kielégül: egészségesek, van elegendő pénzük, és az idejük nagy részében jól érzik magukat. Azok az emberek, akik úgy érzik, értelmes életet élnek, lehet, hogy ezeknek az áldásoknak egyikét sem élvezik. A boldog emberek a jelenben élnek; a céltudatos életet élőknek van egy narratívájuk a múltjukról és egy tervük a jövőjüket illetően. A boldog, de céltalan életet élők kapni szeretnek és haszonélvezők; azok, akik értelmes, de boldogtalan életet élnek, adnak és jótevők.
Steven Pinker
-
- Előbb-utóbb eljön az idő, amikor fel kell tennünk a kérdést, hogy boldog életet akarunk-e vagy jelentőségteljeset.
- Én mindkettőt.
- Azt nem lehet. Két teljesen eltérő út. Ahhoz, hogy az ember valóban boldog legyen, a jelenben kell élnie, nem gondolhat arra, mi történt korábban, és arra sem, hogy mi vár még rá. De ha az élet jelentőségteljes, kénytelen a múlton tûnődni és a jövőt fürkészni.
-
Boldogság vagy boldogtalanság? Magam sem tudom. Csak egy dolog van, amit tudok. Ha jól meggondoljuk, az emberek lehetnek boldogok, és egyúttal boldogtalanok is.
Genki Kawamura
-
Írni sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat, mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.
Márai Sándor
-
A világ, és minden, ami benne foglaltatik, ellentétekben nyilvánul meg: van nappal és éjszaka, szeretet és gyûlölet... (...) A gond csak az, hogy az ember ezt a kettősséget többnyire összeegyeztethetetlen ellentétek sorának éli meg. Például boldogságot kizárólag a szenvedés ellentétének tekinti. Ez részben igaz is, másrészt viszont a kettő elválaszthatatlanul összetartozik, mint egy érme két oldala.