A sorsba belenyugodni néha lehet okos dolog, ellene harcolni mindig nagyszerû, de róla panaszkodni mindig értelmetlen.

Kapcsolódó idézetek

1. Könnyû elfogadni a sorsot, ha neked kedvez. Amikor nem, akkor nevezd igazságtalanságnak, árulásnak vagy egyszerûen szerencsétlenségnek. Joseph Heller
2. A sors úgysem lehetett erősebb a közönyös bátorságnál, amely ellene szegült. Az ember, ha sorsa végképp elviselhetetlenné válik, bármikor megölheti magát. Jó volt ezt tudni, de jólesett tudni azt is, hogy semmi sincs veszve addig, amíg él. Erich Maria Remarque
3. - A szerencse, úgy mondják, forgandó (...). - Talán. Mindenesetre hasztalan hadakozni ellene. Agatha Christie
4. A sors ellen nehéz tiltakozni, minden, ami történik, valószínûleg tanítani akar bennünket. Még ha fájdalmakkal, akkor is. Kondor Katalin
5. Sorsunk miatt panaszkodni (...) ugyanolyan hasztalan és értelmetlen dolog, mint a halálra panaszkodni. Amit az ember nem kerülhet el, el kell fogadnia, és minél kevesebb a cirkusz, annál jobb. Mordecai Roshwald
6. Nem szabad túlságosan aggódni, túlságosan tragikusan venni mindent, kissé közömbösnek kell lennünk a szerencsétlenség dolgai, a sors változatai iránt.
7. Az igazsággal mindig jobb szembenézni. Semmi értelme a boldogtalanság elől a tények meghamisításával kitérni. Agatha Christie
8. Neheztelni sorsunkra nem visz semmire; a dolgok ok és cél nélkül valók, és nincs mit mondanunk. Lázadni végzetünk ellen csak annyi, mint korholni a füstöt vagy a szelet, siratni elmúló napjaink. A végén úgysem marad egyéb, mint vállunkra venni, ami a miénk, és továbbmenni az úton.
9. Nem árt néha, ha a sors beleszól a dolgokba.
10. Mi haszna, ha az egész élet azzal telik el, hogy a sorsunkkal harcolunk? (...) Nem egyszerûbb elfogadni azt, ami van? Azon belül mutatni meg, hogy mit érünk? Németh László