Ugrás a tartalomra
A szenvedés száz arcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik - árnyalatai színpompásak, mint a szivárványé, s bár oly távoliak, mégis meghitten közeliek.
Kapcsolódó idézetek
-
Földgolyónk nem a boldogság virágoskertje, és az ember nem boldogságra termett. A világon százszor több a szenvedés, mint a boldogság. De a szenvedés még a boldog embereket is árnyékként követi az unalom képében.
-
A szenvedés sok formában jelentkezik, és sok mindent taníthat nekünk. Ha mások élményeire gondolunk, tudjuk, hogy a boldogság tőlünk sincs messze. Tulajdonképpen mindenütt, mindenben ott van. Mindennapi életünk felszíne alatt pezseg, és arra vár, hogy felismerjük végre.
-
A fájdalomnak sokféle arca van. A testben olykor szúró, égető, éles, néha csak bizonyos ponton érzi az ember. Lehet apró nyilallás, váratlan görcs, végtelen gyötrelem vagy kínszenvedés. Néha könnyû csillapítani, gyógyszerekkel. Ha a lelket gyötri, szenvedésnek nevezik. Egy részükkel mindennap együtt élünk; kellenek ahhoz, hogy felnőjünk, képesek legyünk élni.
-
A depresszió, nem lehet eleget hangsúlyozni, annyi változatban, oly sokféle arculattal jelentkezik - röviden, oly mértékben függvénye az egyéni okozatok és reakciók összességének -, hogy az egyik ember mentsvára a másiknak csapda lehet.
-
A világ, és minden, ami benne foglaltatik, ellentétekben nyilvánul meg: van nappal és éjszaka, szeretet és gyûlölet... (...) A gond csak az, hogy az ember ezt a kettősséget többnyire összeegyeztethetetlen ellentétek sorának éli meg. Például boldogságot kizárólag a szenvedés ellentétének tekinti. Ez részben igaz is, másrészt viszont a kettő elválaszthatatlanul összetartozik, mint egy érme két oldala.
-
Sírhatunk bánatunkban, de a boldogságtól is. Nevetünk jókedvünkben, de olykor szánalmas dolgokon is. A szépség elszomorít, mert mulandó.
Jostein Gaarder
-
A bánat bármilyen alakot képes felölteni. Egyik nap így nyilvánul meg, másnap meg úgy. Néha bûntudat lesz, néha megbánás. Olykor csak szomorúság. És vannak napok, amikor inkább sokk.
Alex Pavesi
-
Az élet olyan, mint egy érme.
Két oldala a gyönyör és a fájdalom.
Valójában csak az egyik látható,
de a másik is előkerül majd.
Szőcs Henriette
-
A bánat, mint egy nagy óceán. Mély, sötét és nagyobb mindannyiunknál. A fájdalom pedig, mint egy tolvaj az éjszakában... csendes, kitartó, igazságtalan... egyre fogy a hittől, az időtől és a szeretettől.
-
A boldogság a hétköznapok üzemzavara, a teher, a nehézségek, a különféle megpróbáltatások jelzik a létezés tényét, meg a csalódások, a felfordulás.
Szabó Magda