A szépség szorosan összefügg az egyetemes lét félelmetes mélységeivel; vagy mondjuk úgy, hogy a nemléttel, egy idegen világ rettenetével.

Kapcsolódó idézetek

1. A szépség elviselhetetlen. Kétségbe ejt minket, egyperces örökkévalóságba, amelyet azonban az idők végtelenségéig szeretnénk meghosszabbítani. Albert Camus
2. A szépség egy olyan hatalmas ellentét, amely lehet nyomasztó és felszabadító egyaránt. Bármelyikről is legyen szó, az ideálok és korlátok elkerülhetetlenek, és állandóan hatással vannak ránk a mindennapi életben. Lauren Greenfield
3. A szépségben a világmindenség végső eszméi, plátói ideái villannak fel, és mi megrettenünk démoni erejük láttán. Hankiss Elemér
4. Az emberfeletti lét intenzitását és önnön létünk semmiségét éljük át a szépség vakító fényében. Hasonlóképpen azt is mondhatnánk, hogy valami végső és örök harmónia lobban fel a szépségben, harmónia, amely hirtelen rádöbbent saját világunk nyomorúságára és létünk fájó mulandóságára. Hankiss Elemér
5. A szépség egy eszme látszata és visszfénye, szóval egy nem létező valami, ami bennünk ébred tudatra. Mi vagyunk létrehozói, hordozói. Kosztolányi Dezső
6. A szépség is kénytelen teret engedni az ember által teremtett, tolakodó és mindenütt jelen lévő rútságnak. Ahogy a szerelmet is elûzi a gyûlölet, a féltékenység és a bosszúszomj.
7. A szépség megszégyeníti a csúfságot. Az erő megszégyeníti a gyengét. A halál az élőt - az eszményi pedig mindannyiunkat megszégyenít. Ezért félünk tőle, megvetjük - sőt, gyûlöljük. Jordan B. Peterson
8. A szépséggel az a baj, hogy olyan, mintha gazdagon születne az ember, és fokozatosan elszegényedne. Joan Collins
9. A szépség a konkrétumban van, míg a kegyetlenség az absztraktban.
10. A szépséget (...) könnyû összetéveszteni az ártatlansággal. Tom Rob Smith