A szerelem a maga finomságával megdönti az elnyomó hatalmat, inni ad a gyengédségre szomjazónak, nyitva tartja az ajtót, hogy beengedje az áldott fényt és esőt. Lelassítja az időt, vagy éppen felgyorsítja, de az biztos, hogy nem folyik tovább ugyanabban a tempóban, ugyanabban az elviselhetetlen monotóniában.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem alaposan megviseli az embert. Boldoggá tesz, és megemészt. Az idő felgyorsul körülötte.
2. A szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz, és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol. Márai Sándor
3. A szeretet átalakít. Ereje félresöpör az útból minden akadályt. Egyszerre az út és a cél. Felébreszti a hajlandóságot, és képessé tesz az önátadásra. Gyümölcse a könyörületesség és a megértés vágya.
4. A szerelem a szerető magasztos és rejtett tulajdonságait hozza napvilágra -, azt, ami benne ritka, kivételes: ennyiben könnyen megtéveszt afelől, ami a szabály benne. Friedrich Nietzsche
5. A szerelem az embert rabságból szabadítja ki. Önmagából! Milyen rettenetes az, ha az egész világ olyan kicsire zsugorodik, amilyen kicsi az ember. És a szerelem éppen ezt tépi fel, ezt a börtönt! Amíg egyedül vagyunk, addig csak álmodjuk a világot. De a világ szebb, mint az álom. A világban mindennek súlya van (...), a boldogsághoz mindennap meredek út vezet. És ez a súlyos világ szebb, mint a súlytalan álomképek. Illés Endre
6. A szeretet képessé tesz rácsodálkozni a másikban rejtőző végtelen szépségre és mélységre. A szeretet nem beskatulyáz, hanem szárnyakat ad. Szépnek látja a másikat, és ezzel erőt is ad neki, hogy a benne rejlő szépséget felszínre hozza. Székely János (teológus)
7. A szerelem olyan, mint a zene, finom és átható, de határozottabb izgalmakat ad.
8. A szeretet csodát mûvel minden nap: Elgyengíti az erőst és erőssé teszi a gyengét; Bolondot csinál a bölcsből és bölcset a bolondból; kegyeli a szenvedélyt, És elfeledi az értelmet, egyszóval mindent a feje tetejére állít. Marguerite de Valois
9. A szerelem különböző emberek közötti olyan törekvés, amely a különbségek kiegyenlítésére törekszik. Ezért mint törekvés, átmenetileg harmonikus lelkiállapotot eredményez, célját tekintve azonban reménytelen. Aszlányi Károly
10. A szerelem, (...) szilárdan, jön, ahogy jönnie kell - alaptalanul, ártatlanul és ellenállhatatlanul. Irányíthatatlan és feltartóztathatatlan. Minden lázadás ellene értelmetlen erőpazarlás.