A szerelem ritka klenódium; féltékenyen rejtekhelyre zárod és őrzöd; jól teszed: támadás, erőszak, gyûlölet szállja meg az utcákat és hajtja a világot.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem a szerető magasztos és rejtett tulajdonságait hozza napvilágra -, azt, ami benne ritka, kivételes: ennyiben könnyen megtéveszt afelől, ami a szabály benne. Friedrich Nietzsche
2. A szeretet olyan képlékeny dolog. Hol jön, hol megy; irányít és félrevezet.
3. Volt már, hogy széttártad a karod, és csak pörögtél, pörögtél nagyon sebesen? Hát, olyan a szerelem: zakatol a szíved, és fejtetőre áll a világ, de ha nem vigyázol, ha nem szegezed a tekinteted egy nyugodt pontra, könnyen elszédülsz, tudod, és akkor nem látod, mi történik körülötted az emberekkel, és azt sem, hogy mindjárt elesel.
4. Ez a szerelem egy ritka furcsa szeszélye: minél inkább szeret téged valaki, annál jobban menekülsz előle. Sara Crowe
5. A szerelem veszélyes dolog; lebegés, aminek csakis hatalmas zuhanás lehet a vége, zuhanás a fájdalomba, az elhagyattatásba és magányba.
6. A szerelem veszélyes kis állat. Csak egy cél vezeti: robbanni, röviden és intenzíven. Kiélni valós énjét, fenyegető, szerelmes örömben. Váratlanul életre kel, és hatalmas erővel uralkodni akar környezetén, és akit elkap, azt tüzes, kegyetlen figyelemben részesíti. Minden mást félretaszít. Tore Renberg
7. A szerelem rosszra csábít. Gyakran csak ideiglenes, mindazonáltal a szerelem a legelképesztőbb dolgokra képes rávenni egyébként ésszerûen viselkedő élőlényeket. Claudia Gray
8. Az igaz szerelem veszélyes jószág, belülről ragadja meg az embert, úgy tartja rabságban, és ha nem szabadulhat idejében, bármire képes lesz érte. Alice Hoffman
9. Mihelyt valami titok lopózik két szerető szív közé, mihelyt egyikük takargatni tud a másik előtt akár csak egy gondolatot is; a varázs megtörik, s a boldogság romokban hever. Az ingerültség, az igazságtalanság, sőt a nemtörődömség is helyrehozható; de a titkolózás valami idegen elemet dob a szerelembe, mely gyökerében változtatja meg annak igazi természetét, s önmaga szemében is meggyalázza. Benjamin Constant
10. A szépség is kénytelen teret engedni az ember által teremtett, tolakodó és mindenütt jelen lévő rútságnak. Ahogy a szerelmet is elûzi a gyûlölet, a féltékenység és a bosszúszomj.