A természeti "törvények", "igazságok" az ember alkotásai, nem a külső valóság létezői, amelyek felfedezésre várnak, nem egy omnipotens isten vagy értelmes anyatermészet logikus konstrukciói, hanem modellek, olyan emberi konstrukciók, amelyek mûködtetve képesek a természet egy korlátozott területén néhány jelenség lezajlásának korlátozott magyarázatára, jövőbeli történések bizonyos valószínûségû predikciójára, megjósolására.

Kapcsolódó idézetek

1. Az a gondolat, mely szerint a természeti törvények léte egy törvényhozó létezését teszi szükségessé, voltaképpen a természeti és az emberi törvények fogalmának összekeveréséből adódik. Az emberi törvények felszólítások, amelyek azt parancsolják, hogy viselkedjünk egy bizonyos módon; de vagy betartjuk őket, vagy nem. A természeti törvények azonban pusztán leírásai annak, ahogyan a dolgok valójában viselkednek, s mivel pusztán a valóságos viselkedés leírásai, nem mondhatjuk azt, hogy kell lennie valakinek, aki erre a viselkedésre utasította őket. Bertrand Russell
2. Az ember számára nem a következtetések, hanem csak a megfigyelt tények jelenthetnek pozitív igazságot, amelyre szilárdan támaszkodhatunk. Ilyen a természet létezése, valamint azok a törvények, amelyek minden kis részének mozgását és változását irányítják. Jean-Baptiste Lamarck
3. Ha ismernők a Természet minden törvényét, csak egyetlen tényre, egy aktuális jelenség leírására volna szükségünk, hogy az abból eredő következményeket levonhassuk. Egyelőre azonban még csak néhány törvényt ismerünk, s következtetéseink ezért többnyire hibásak, persze nem azért, mintha a Természet volna zavaros vagy következetlen, hanem azért, mert számításainkból lényeges elemek hiányoznak. Törvényszerûségről, harmóniáról alkotott fogalmaink arra a néhány esetre szorítkoznak, amelyet ismerünk; de még ennél is csodálatraméltóbb az a harmónia, amely eddigelé még ismeretlen, látszólag ellentmondó, ám valójában egymást támogató törvényszerûségek összjátékából jön létre. Mert a Természet törvényei a mi szemszögünkből tekintve olyanok, mint vándor számára a hegyek körvonala: lépésről lépésre változik, végtelen számú profilja van, noha a valóságban formája csak egy. Még ha felhasítjuk, átfúrjuk, akkor sem érthetjük meg a maga egészében. Henry David Thoreau
4. A népek és egyes emberek tettei nem egy határokat nem ismerő belső akaraterő következményei, de külső körülmények s a természeti szükségesség törvényei által határoztatnak el. Mentovich Ferenc
5. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
6. A természet az emberből csak természeti lényt formál; a társadalom törvények szerint cselekvő lényt; szabad lényt csak ő maga formálhat magából. Rudolf Steiner
7. A természettudományban (...) nem az a fontos, hogy megoldjuk a saját korunkban népszerû problémákat, hanem az, hogy megértsük a világot. E munka közben kitaláljuk, milyen magyarázatok lehetségesek, és milyen problémák vezethetnek el ezekhez a magyarázatokhoz. A természettudomány fejlődése jórészt a megválaszolandó kérdések megtalálását jelenti. Steven Weinberg
8. Egy természettudományi mû nem az örökkévalóságnak szól. Az adott kor tudományát építi, ahhoz viszonyul, és annak a keretei között marad akkor is, ha esetleg forradalmian új eszméket tartalmaz. A tudomány az örök emberi érzéseket és kérdéseket hivatalból elkerüli. A természettudós írásmûve akkor is nagyon gyorsan elavul, ha gondolatai, felfedezései sokáig fennmaradnak. Mérő László
9. A természet nem leuralható, nem alakítható át korlátlanul és következmények nélkül az ember igényei szerint. Az ökoszisztéma újra és újra jelezni fogja, hogy saját törvényszerûségei vannak. Zilahi Anna
10. Az univerzumot nem pusztán fizikai erők irányítják. A matematikai fizika fogalmaival nem lehet tökéletesen leírni. Bár bizonyos fokig igazak, nem fedik a teljes valóságot. A világegyetem mögött rejlő végső valóság egy személy: Isten. A törvény szó is értelmetlen törvényadó nélkül - aki elrendeli és érvényre juttatja a törvényt. Az ember által felismert törvények a világegyetemben a láthatatlan Teremtő megbízhatóságának látható megnyilvánulásai.