A tudomány folyamatosan új utakat keres a gondolkodásban. Látnoki erejével megrendíti az előítéletes gondolatokat, segíti a valóság új területeinek felfedezését, és újabb, hatékonyabb képet alkot a világról.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány (...): felkutatni, hogyan lehet újféleképpen gondolkodni a világról. Képesség arra, hogy folyamatosan felülbíráljuk fogalmainkat. A tudományban egy lázadó és kritikus gondolat látnoki ereje mûködik, s képes önnön fogalmi alapjainak a megváltoztatására, és akár a nullpontról kiindulva is újrarajzolhatja képünket a világról. Carlo Rovelli
2. A tudomány hatalom; oly hatalom, mely egy részről kutatásai s találmányai által a lelketlen természet felett vív ki mind több s több győzelmet s azt mintegy adózójává teszi, más részről fényt árasztó szövetnékénél fogva, a szellemi s erkölcsi világban szintúgy szétoszlatván lassanként a tudatlanság s előítéletek ködeit, midőn az értelmet fejti, a szívet nemesíti. Sina Simon
3. A tudományos gondolkodás mindenekelőtt azoknak az újabb és újabb módszereknek a szenvedélyes felkutatása, amelyek révén a világ elgondolható. Nem a megszerzett bizonyosságokban rejlik az ereje, épp ellenkezőleg: annak radikális tudatosulásában, hogy mekkora a tudatlanságunk. Ez a tudatosság késztet bennünket kétkedésre a tudni vélt dolgokban, és arra, hogy emiatt folytassuk a tanulást. Nem a bizonyosság kedvéért törekszünk a tudásra, épp ellenkezőleg: a bizonyosság mélységes hiánya miatt. Carlo Rovelli
4. A tudomány azért mûködik, mert a hipotézisek és érvelések, sejtések és látomások, egyenletek és számítások után ellenőrizhetjük, hogy vajon helyesen jártunk-e el: az elmélet előrejelzéseket ad olyasmiről, amit még nem figyeltünk meg, és ellenőrizhetjük, hogy ezek az előrejelzések vajon helyesek voltak-e vagy sem. Ebben rejlik a tudomány különös ereje, ez teszi hitelessé és teremt lehetőséget arra, hogy bátran bízzunk benne: ellenőrizhetjük, hogy egy elmélet megállja-e a helyét vagy sem. És ez különbözteti meg a tudományt a gondolkodás más formáitól, ahol általában fogas kérdés eldönteni - sőt olykor egyenesen értelmetlen -, hogy kinek van igaza és ki téved. Carlo Rovelli
5. A tudomány elsődleges célja, hogy igazságra, méghozzá új igazságra találjon. Ez a kutatás annál eredményesebb, minél inkább arra irányul, hogy az igazságot önmagáért keresse, függetlenül esetleges gyakorlati hasznától és felhasználhatóságától. Szent-Györgyi Albert
6. A tudomány nemes, az embert gazdagító kérdésfeltevési mód, amely segítségünkre van, hogy tárgyilagosan, módszeresen megértsük a világot. Paul Davies
7. A tudomány (...) megmutatja, hogyan érthetjük meg jobban a világot, de azt is világossá teszi, hogy mi mindent nem tudunk még. Carlo Rovelli
8. A tudomány izgalmas kaland. Ajtókat nyitogatunk, keressük az igazságot, s egyszerre ott van előttünk, mint mesebeli kincs, a maga kézzelfogható, tündöklő valóságában. Kosztolányi Dezső
9. A tudomány igazából az által halad előre, hogy az egyik feltevést megerősítheti, vagy elutasíthatja a többit. Ez az igazság jelenik meg abban a rengeteg feltételes módban, amelyet a tudományos mûveinkben használunk. Luigi Luca Cavalli-Sforza
10. A tudomány hatalmas segítséget ad a bonyolult világmindenség megértéséhez. A tudomány története bebizonyította, hogy eredményeinek se szeri, se száma, és alig telik el hét újabb előrelépés nélkül. A tudományos módszer vonzereje azonban nem csupán óriási erejének és hatóképességének köszönhető, hanem kérlelhetetlen tisztességének is. Minden új felfedezés, minden elmélet a tudományos világ szigorú ítélőszéke elé kerül. A gyakorlatban persze a tudósok sem angyalok. Néha az adatok zavarosak és bizonytalanok. Néha elismert tudósok azután is fenntartják kétes elméleteiket, miután kollégáik elvetették azokat. Egyik-másik tudós a csalástól sem riad vissza. Ezek azonban csupán eltévelyedések. A nagy egészet tekintve a tudomány megbízható tudást kínál számunkra. Paul Davies