A tudományos előrehaladást és a gyakorlati előrehaladást nem lehet összehasonlítani. Az előbbit gyakran azért nem értékelik, mert az új tudományágat nem értik meg. Az utóbbi viszont néha azért nem tesz ránk mélyebb benyomást, mert már elfelejtettük, milyen is volt a világ régebben.

Kapcsolódó idézetek

1. A történelem legapróbb részleteinek lelkes tanulmányozása nem szolgál hasznos ismeretekkel a történelem természetét illetően - megértésének illúzióját nyújtja csupán. A történelem és a társadalmak nem vánszorogva haladnak. Hatalmas ugrásokkal haladnak előre. Néha lábukat törik, néha csupán meginognak. Mindennek dacára mi - és a történészek is - inkább hiszünk a kiszámítható, apró lépésekkel haladó fejlődésben. Nassim Nicholas Taleb
2. Nem olyan könnyû a történelemből tanulni. Nem egészen igaz az, hogy megismétlődik a történelem. Az mindég egy kicsit más. Azt nem lehet soha közvetlenül alkalmazni, ami régebben már előfordult. Erdős Pál
3. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
4. A természettudományok és a társadalomtudományok úgy fejlődnek, hogy a régi elméleteket újakkal helyettesítik, és ezek a régiek romjaira épülnek fel. A matematika tudományának, éppen ellenkezőleg, megvan az a kiváltsága, hogy oly módon gyarapodjon, hogy az új téziseket megtartják a régiek mellett.
5. A fejlődést talán megállapíthatják a történetírók; de sohasem érezhetik át azok, akik részt vettek a vélt haladásban. A fiatalok már beleszülettek a fejlettebb körülményekbe, az idősebbek néhány hónap vagy esztendő alatt napirendre térnek fölöttük. A haladást senki sem érzi haladásnak, senki se hálás érte, legfeljebb bosszankodik, ha valami okból a nemrég kitalált újítások csütörtököt mondanak. Az emberek nem azzal töltik az idejüket, hogy hálát adjanak az Istennek az automobilokért, hanem csak káromkodnak, ha bedugul a karburátor. Aldous Huxley
6. A világ halad előre, és az embereket is haladásra kell ösztönözni. De az igazi haladás új, rejtett dolgok felfedezését jelenti, sokkal kevésbé a már meglevők csiszolását vagy továbbfejlesztését. Maria Montessori
7. Könnyû tudatában lenni annak, hogy a világban rengeteg rossz dolog van. És sokkal nehezebb tudomást szerezni a jó dolgokról, azon előrelépések millióiról, amelyekről sehol sem számolnak be. Ne értsen félre az olvasó, nem arról a néhány pozitív, de nem különösebben jelentős hírről beszélek, amelyeknek elvileg a rossz híreket kellene ellensúlyozniuk. Olyan alapvető előrelépésekre gondolok, amelyek megváltoztatják a világot, de túl lassúak, túl szétaprózottak vagy önmagukban is túl aprók ahhoz, hogy valaha is hírnek minősüljenek. Az emberi haladás titkos és néma csodájáról beszélek. Hans Rosling
8. Nincs abszolút tudományosság. Mindamellett a tudományos gondolkodás az emberi gondolkodás évszázadok alatt kidolgozott gyakorlata a világ megismerése és (...) "birtokbavételére", ami alapjában véve bátran mondhatjuk, hogy bevált. És ha nincs is éles demarkációs vonal tudomány és nemtudomány, tudományos és nemtudományos gondolkodás között, azért fel lehet ismerni azt, ami a tudományos gondolkodás kritériumainak nem felel meg. Szokolszky Ágnes
9. Sohasem igazodunk a jelenhez. Jobban értékeljük a jövőt, úgy érezzük, mintha túl lassan jönne el, szeretnénk meggyorsítani a bekövetkeztét. Ugyanakkor a múltat idézzük, szeretnénk feltartóztatni, szerintünk nagyon gyorsan múlik el... Aki átvizsgálja a gondolatait, észreveszi, hogy azok csak a múlttal vagy a jövővel foglalkoznak. Alig gondolunk a jelenünkre, akkor is csak olyanformán, mintha azt akarnánk kideríteni, hogy mit is teszünk majd a jövőben. Tulajdonképp sohasem élünk igazán, csak reménykedünk, hogy majd még élünk. Blaise Pascal
10. Óriási hiba az elméletnek szembeállítása a gyakorlattal, mert ha valamely elmélet nem válik be a gyakorlatban, az nem azt jelenti, hogy elméletre nincs szükség, hanem vagy azt, hogy az elmélet rossz, vagy azt, hogy a szerencsétlen kísérletező, aki azt alkalmazni akarja, nem teoretikus, hanem impraktikus ember. Viszont a gyakorlat, amely nem nyugszik megfelelő elméleti alapon, üres rutinná válik és legritkább esetben emelkedik csak a puszta mesterség fölé. Klebelsberg Kuno