A tudományos ismereteket nehéz átadni kívülállóknak; túl sok mindent kell elmagyarázni, mielőtt elérünk a dolog lényegéhez. A kívülálló gyakran nem látja a fától az erdőt. A tudomány emberének azonban mindenképpen neki kell látnia e feladat különböző utakon való megoldásának, nem szabad elbátortalanodnia a nehézségek láttán.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány emberének nemcsak az a feladata, hogy megbirkózzék a tudományokkal, amelyeknek az ember a tárgya, hanem - és ez már sokkal nehezebb dolog - rá is kell vennie a világot, hogy szívlelje meg azt, amit ő felfedezett. Ha ezt a vállalkozást nem koronázza siker, az ember önmagát fogja elpusztítani a félúton megrekedt okosságával. Bertrand Russell
2. A világ titkaira túlságosan lassan vet fényt a kutatás; a tudomány sok kérdésre még egyáltalában nem tud választ adni. A tudományos kutatás azonban az egyetlen út, ami bennünket a rajtunk kívül eső világ helyes ismeretéhez elvezet. Sigmund Freud
3. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
4. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman
5. A tudománynak meg kell értenie, hogy eredményeinek legalább világnézeti átplántálása a köznapi gondolkodásba a tudósnak nem csak a társadalommal szembeni kötelessége, hanem a tudomány sajátos érdeke is. A tudomány és a köznapi gondolkodás közti távolság csökkentése összeütközéseik számát is csökkenti és enyhíti hevességüket. A tudomány "titkaiba" való bepillantás, a tudomány eredményeinek legalább részleges megértése lehetővé teszi, hogy a józan ész ne tekintsen minden saját elképzelésének ellentmondó magyarázatot észszerûtlennek, az ördögtől valónak.
6. Sok mindent mondok, amit mindenki tud, és sokat, amit senki se. Talán mondok olyat is, amit senki nem is tudhat. Ilyen a tudomány, ilyen az élet. A megértésnek határai vannak. De legalább a határokkal ismerkedjen meg az olvasó! Teller Ede
7. Ahhoz, hogy tudományt tudjunk teremteni, kételyeinktől meg kell szabadulnunk. Ám csak kevesen értik meg, hogy a kételkedésről nem szabad túl korán lemondanunk. Sajnos az emberek gyakran anélkül adják fel kételyeiket, hogy azoknak valójában tudatában lennének.
8. A legbonyolultabb dolgot is elmagyarázhatjuk egy nehéz felfogásúnak, ha még nem alkotott semmilyen fogalmat róla, de a legegyszerûbb fogalmat sem tudjuk érthetővé tenni a legintelligensebb embernek sem, ha csökönyösen meg van róla győződve, hogy már mindent tud róla. Lev Tolsztoj
9. A tudomány az, hogy elfogadjuk, ami mûködik, és elutasítjuk, ami nem. S ehhez sokkal több bátorságra van szükség, mint gondolnánk.
10. A tudósnak a feladata az, hogy tudjon. Az, hogy tényeket felismerjen, és hogy a tényeket alkalmazza is, ahol lehet. Azonkívül az is a felelőssége, hogy mindazt, amit tud és tudása következményeit megmagyarázza. Teller Ede