A vágy határozza meg, hogy egy inger stresszelő vagy sem. A stressz azt jelenti, hogy ellenállunk valaminek, amit nem akarunk, a stresszmentesség pedig azt jelenti, hogy megkapjuk azt, amit akarunk. A probléma bennünk van. A megoldás csupán a hozzáállásunk megváltoztatásán múlik: válasszuk az élettel szembeni szeretetteljességet.

Kapcsolódó idézetek

1. A stresszt nem külső személyek vagy helyzetek váltják ki, hanem az élettel szembeni belső ellenállás. (...) Ahogy az ellenállás csökken, úgy csökken a káros stressz is, lehetővé téve a szervezet számára a könnyebb gyógyulást. Ha nő a belső béke, észrevehetjük, hogy a harmónia gyógyít. Sandy C. Newbigging
2. A stressz abból származik, hogy külső tényezőktől tesszük függővé az életünket, ami az áldozatszerepből és abból adódik, hogy a saját elménk hatalmát megtagadva boldogságunk forrását az életünkön kívülre helyezzük. A gyógyulás akkor következik be, amikor a külső tényezőktől visszavesszük a hatalmat, és ráébredünk, hogy mi és csakis mi hozzuk létre életünk minden körülményének, eseményének, helyzetének, dolgának vagy személyének az értelmét. Mi hozzuk létre az értelmet, a saját állásfoglalásunkat és azt, ahogyan rágondolunk.
3. A szabadság nem más, mint egyfajta hajlandóság arra, hogy bármit megtapasztaljunk, és az a képesség, hogy mindezt szenvedés nélkül tegyük. Más szóval, minél jobban ellenállsz annak, hogy megtapasztald önmagad és az élet egészét, annál kevésbé leszel szabad. Minél inkább azt érzed, hogy irányítanod kell az elmédet és az érzelmeidet, mert azok kizárólag "pozitívak" lehetnek, annál kevésbé leszel szabad. Sandy C. Newbigging
4. Hogy többé ne uralkodjanak rajtad az indulataid, fel kell ismerned, hogy a feszültség nem más, mint energia, méghozzá ugyanaz az energia, amelyből a nyugalom is áll. Akkor lesz a nyugalomból feszültség, ha megtagadsz, elnyomsz, elfojtasz önmagadban valamit.
5. Amikor fokozzuk tudatosságunkat gondolatainkkal és érzéseinkkel kapcsolatban, akkor tágabb környezetünk részeként még inkább képesek vagyunk mindezt bizonyos távlatból szemlélni. Amennyiben ebből a nem ítélkező megközelítésû perspektívából tekintünk magunkra, akkor az segíthet annak felismerésében, hogy melyek életünk stresszes területei. Az életünkben jelentkező stressz jeleinek észlelése és beismerése révén megfoszthatjuk a betolakodót attól az erőtől, amely nyugtalanná, szorongóvá vagy levertté tesz bennünket.
6. A szenvedés gyakran annak az eredménye, hogy ellenállunk a tapasztalásainknak. Elégedetlenek vagyunk magunkkal, másokkal vagy egy adott helyzettel kapcsolatban, és azt kívánjuk, bárcsak másképp lenne. Amikor ellenállunk annak, ami van, rengeteg fizikai feszültséget hozunk létre a testünkben (mivel szembemegyünk a felmerülő helyzettel), és mentálisan kimerülünk (mivel megpróbáljuk megjavítani vagy megváltoztatni mindazt, ami felmerül).
7. Az inger és a válasz között van egy rés. Ez a rés foglalja magába a szabadságunkat és képességünket arra, hogy megválasszuk a reagálásunkat. Ezeken a választásokon múlik a növekedésünk és a boldogságunk. Stephen R. Covey
8. Az inger és a válasz között van egy rés. Ez a rés foglalja magába a szabadságunkat és képességünket arra, hogy megválasszuk a reagálásunkat. Ezeken a választásokon múlik a növekedésünk és a boldogságunk. Stephen R. Covey
9. A kérdés nem az, hogy vannak-e vágyaink, hiszen hogyne volnának. Életre, szeretetre, biztonságra és boldogságra vágyunk. Vágyunk arra is, hogy gondunkat viseljék. A nagy kérdés azonban az, hogy hogyan kezeljük a vágyainkat. Mit teszünk szükségleteink kielégítése érdekében? És hogyan kezeljük csalódottságunkat, ha ezek a vágyaink nem teljesülnek. Daniel Gottlieb
10. Bármi, amit érzek, rendben van, úgy, ahogy van. Ha szeretetet és békét érzek, az pontosan annyit számít, mint amikor félelem és szorongás van bennem. Ez az igazi elfogadás, minden ítélkezés nélkül. Nem mondhatod, oké, oké, nem borít ki a haragom, de azért inkább a lelki békét választanám. Nem. Mindkettő egyforma - ez az ítélkezésmentesség.