Ugrás a tartalomra
A vallás (...) egy természetes képződmény, a Homo sapiens igénye, hogy a kérdőjeleit felkiáltójelekké kalapálja, mert akkor nem fog többé félni, sőt, örökké fog élni.
Kapcsolódó idézetek
-
Az emberiség mindig az eget kutatja elméjével. A haláltól és attól való félelem, ami utána következik, szülik a vallást. Ezért a vallások is támadnak és elmúlnak, mint a civilizációk, és semmi sem tartós, csak a világ és az emberi természet.
Henry Rider Haggard
-
Az emberek évszázadokon át mindig arra vágytak, hogy tudják, vagy legalább elképzelésük legyen földi létezésük kezdő- és végcéljáról. Azért jelent meg a vallás, hogy kielégítse eme szükségletüket, és megvilágítsa azt a kapcsolatot, ami összeköt minden embert, mint testvéreket, akiknek egy a közös eredetük, élet feladatuk és végcéljuk.
Giuseppe Mazzini
-
A vallás szükségszerûen keletkezett és maradt fenn egy olyan embertelen világban, amely tömegméretekben tenyésztette a boldogtalanságot, ahol a szenvedő, kiszolgáltatott ember csak a halál utáni életbe, a természetfeletti jóvátételbe vethette reményei horgonyát.
-
A vallás a jóság érzése, olyan áradó szeretet, mint egy folyó, élő és örökké mozgásban van. Abban az állapotban meglátjuk, hogy eljön a pillanat, amikor már nincs szükség további keresésre. Ennek a keresésnek a vége valami teljesen másnak a kezdetét jelenti. Isten, az igazság és a jó érzés keresése nem azonos a jóság és alázat gyakorlásával, hanem olyan valaminek a kutatása, amely felülemelkedik az elme felfedezésein és trükkjein. Ez azt jelenti, hogy érezni fogunk valamit, benne élünk, vele létezünk - ez az igazi vallás. Ezt viszont csak akkor valósíthatjuk meg, ha elhagyjuk a magunknak ásott medencét, és belevetjük magunkat az élet hömpölygő folyamába. Az élet ezután lenyûgöző módon fog óvni bennünket, így magunkra már nem kell vigyáznunk. Az élet magával sodor, mivel részévé válunk. Nem lesz probléma a biztonsággal, azzal sem kell törődni, mit mondanak, vagy nem mondanak az emberek. Ez az élet szépsége.
Jiddu Krishnamurti
-
A vallás a felnőtt versengése a gyermekkel. A vallás a letûnt hitek betokozódása. Van benne mitológia - ami sejtések sorozata -, rejtett feltételezések a világban élő bizalomról, személyes hatalomra törő emberek megnyilvánulásai és egy kevés igazi megvilágosodás. A végső, kimondatlan parancsolat mindig a "ne kérdezz!" Mi azonban kérdezünk. Gyakorlati okból megszegjük a parancsolatot. A feladat, aminek testestül-lelkestül szenteljük magunkat, a képzelet felszabadítása, hogy az emberi nem kreativitás-érzékének szolgálatába állíthassuk.
Frank Herbert
-
A vallás a nép ópiuma.
Karl Marx
-
Miként a szerelem és a zene, a vallás is természetes dolog. Csakhogy ugyanilyen természetes a dohányzás, a háború vagy a halál is.
Daniel Dennett
-
Ha az ember rájön arra, hogy mi mindent képes maga megteremteni, akkor egyszerûen nem fog rajta a félelem. S újra emberi módon élhet.
Géczy Gábor
-
A vallás az a terület, ahol a következtetések a legfontosabbak (...). A gondolkodó ember akár tudománnyá is emelheti.
Arthur Conan Doyle
-
A kutatót az egyetemes érvelés érzése tartja hatalmában. (...) Vallásos érzülete a természeti törvények harmóniájának elbûvölő csodálatában ölt formát, ami egy olyan felsőbbrendû intelligenciát tükröz, melyhez képest az emberiség módszeres gondolkodása és tettei teljesen jelentéktelenek. (...) Ez kétségtelenül hasonlít ahhoz, ami minden érában a vallásos lángelméket hatalmában tartotta.
Albert Einstein