A vallási tudattartam a külső világ reáliáival szemben azzal a felülmúlhatatlan tulajdonsággal rendelkezik, hogy nincs valós létezése és ezért benne automatikusan megszûnik a "jelenség" és "lényeg" feloldhatatlan ismeretelméleti ellentmondása.

Kapcsolódó idézetek

1. A társadalom termeli a vallást, egy visszájára fordított világtudatot, mert maga is visszájára fordított világ. A vallás ennek a világnak általános elmélete, enciklopédikus összefoglalása, népszerû formába öntött logikája, spiritualista becsületügye, lelkesedése, erkölcsi szentesítése, ünnepélyes kiegészítése, általános vigasztaló és igazoló alapja. A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása, mert az emberi lényegnek nincs igazi valósága. A vallás elleni küzdelem tehát közvetve küzdelem ama világ ellen, amelynek szellemi aromája a vallás. Karl Marx
2. A tudományos szellem eredményeként az emberek egy bizonyos álláspontot foglalnak el a világ dolgaival szemben; a vallás előtt e szellem egy pillanatig habozik, de végül is átlépi a küszöböt. Ennél a folyamatnál nincs megállás, mennél több ember számára válnak hozzáférhetővé tudásunk kincsei, annál jobban terjed a vallástól való elfordulás; eleinte ez csak az elavult, megütközést keltő külsőségeket érinti, később azonban átterjed az alapvető előfeltételekre is. Sigmund Freud
3. A természet megismerésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy jelenségeit a valóságos összefüggések, és ne a tőle idegen antropomorf elképzelések alapján értelmezzük. Ennek fokozatos megvalósulása során az embernek nemcsak a kutatás nehézségeit kell legyőznie, hanem azt a visszahúzó erőt is, melyet a vallásos világnézet jelent.
4. A természettudós modelljátékait úgy változtatgatja, úgy csiszolja, hogy azok mindig tükröznek valamit a rajta és társadalmán kívüli objektív valóságból. Ez a legfontosabb jellemzője a természettudományoknak. A vallások, bölcsen, nem foglalkoznak a bizonyítással, a hit elegendő és egyetlen feltétele tanaik elfogadásának. A hívő számára érdektelen bármiféle kicsinyes bizonyság. A vallás lényegét, a hit nagyszerûségét zúzná össze, ha hitünket kívülállók idegen feltételeinek vetnénk alá. Csányi Vilmos
5. A lét mély titok, istenivé teszi a láthatatlant, s újabb titok következik belőle: a bizalom. Ez a vallások egyetlen misztériuma. De ez a misztérium elég. A nélkülözhetetlen mennyei hatalmat nem látjuk, de érezzük. Victor Hugo
6. A vallás az ellennézeten lévőket üldözi, megveti, soha azok igazát el nem ismerheti, ha sajátjával összeütköznek; a tudomány az ellennézeteket meghallgatja, s ha igazságuk van, a régi helyébe teszi; (...) ezért az előbbi mindig elavult, mert változtatni nem lehet rajta, az utóbbi mindig a legújabb s így legjobb.
7. Az emberi tudattalant mélyen áthatja az igény egy logikus világmindenség iránt, amelynek értelme van. A valóságos világmindenség azonban egy lépéssel mindig a logika előtt jár. Frank Herbert
8. A vallás fenntartására irányuló minden kísérlet, bármilyen modernnek tetszik is, végső soron egy alapjaiban hamis, az embert önmagától és a valóságtól elidegenítő viszonyulásmód fenntartását szolgálja. Az emberiség fejlődése a társadalmi haladáson, a megismerés gazdagodásán, a tudomány és technika eredményein keresztül az embernek önmagához és az objektív valósághoz való adekvát viszonyulását alakítja ki, amely lehetővé teszi, hogy az értelem világossága végképp eloszlassa az emberi tudat zugaiban oly sokáig kísértő árnyékokat is.
9. A legtöbb emberben időnként felbukkan egy érzés, hogy neki köze van a végtelenhez, valamihez, ami titokzatos és emberen túli. Ennek semmi köze nincs a tételes vallásossághoz, de minden vallás alapja. Aki ezt az érzést nem ismeri, az legfeljebb formálisan betart kultikus előírásokat, de a szó teljes értelmében nem hívő és nem vallásos. Popper Péter
10. Az anyag és a szellem, a lét és tudat valóságos viszonyát felismerve, a természeti törvények mögött az ember már nem az isteni bölcsességet csodálja többé, hanem feltárásukban a tudomány felemelő és izgató hatalmát értékeli. Minél jobban sikerül e törvények mélyére hatolnunk, annál inkább elhalványul bennünk a természetfeletti erőkbe vetett hit érzelmi igénye is és válik a természetbúvár kutatómunkájában szabaddá.