Ugrás a tartalomra
A valóságos életben is felejtünk, hagyjuk elillanni a dolgokat, válogatunk köztük, érzelmeinkre hagyatkozunk.
Kapcsolódó idézetek
-
Az idő elmossa lassacskán az emlékeket, és mi hajlamosak vagyunk arra, hogy szívünkben hamis vagy megszépített illúziókat hordozzunk.
Berkesi András
-
Ahogy a valóságban megtörtént dolgokat el tudjuk felejteni, az is lehet, hogy néhány olyan dolog, ami sohasem történt meg, úgy él az emlékezetünkben, mintha megtörtént volna.
Gabriel García Márquez
-
Hát így éljük az életünket. Bármilyen mély és végzetes a veszteség, bármennyire fontos az, amit elraboltak tőlünk - egyenesen kitépték a kezünkből -, még ha emiatt teljesen megváltozunk, és csak a külső takaróréteg marad meg, akkor is így játsszuk tovább csöndben az életünket. Még közelebb kerülünk a számunkra kiszabott idő végéhez, elbúcsúzunk tőle, miközben magunk mögött hagyjuk. Ismételgetjük - sokszor egész ügyesen - a mindennapok véget nem érő cselekedeteit. A mérhetetlen üresség érzését hagyjuk hátra.
Murakami Haruki
-
Sajnos a jó dolgok ilyenek, sokáig készülünk rá, izgulunk miatta, de a nagy izgalomban sajnos elfelejtjük megélni. Mire feleszmélünk, már a fényképeit nézegetjük.
-
Előző életeink tettei, érzései a tudatalatti sötétjében pihennek elfelejtve. A legtöbben csak a belőlük leszûrt tapasztalatot hozzuk magunkkal.
Ara Rauch
-
A "valóságos életben", ha azt akarjuk, hogy jól mûködjön, és ha békében akarunk élni, örökösen kompromisszumokat kell kötnünk a saját érzelmeikkel: EZT nem szabad túlreagálnom! AMAZT figyelembe kell vennem! ERRÕL nem vehetek tudomást! Érzelmeinket állandóan hozzáigazítjuk a környezetünkhöz, kíméljük, akiket szeretünk, belebújunk a mindennapok száz és száz apró szerepébe, kiegyensúlyozunk, kimérünk, mérlegelünk, hogy ne veszélyeztessük a nagyobb szerkezetet, amelynek magunk is része vagyunk.
Daniel Glattauer
-
Van döntési lehetőségünk: dönthetünk úgy, hogy arra figyelünk oda, amit elveszítettünk, vagy pedig arra, amink még megvan.
Edith Eger
-
Az élet homályban telik el, kimondatlan szavak, mozdulatok, melyeket idejében elvetélünk, hallgatás és félelem, ennyi az élet, az igazi.
Márai Sándor
-
Csoszogunk előre, hagyjuk, hogy az élet megtörténjen velünk, és lassanként megtöltjük emlékeink éléskamráját.
-
Az érzelmek jönnek és mennek. Ha beszélünk róluk, általában hamar elmúlnak, de ha magunkban tartjuk őket, akkor sokáig bennünk maradnak.
Gary Chapman