A városban élve elfelejtjük, milyen fekete az éjszaka, milyen ragyogó a hold, milyen rengeteg a csillag.

Kapcsolódó idézetek

1. Annyi szeretet, kedvesség és bizalom vesz körül minket, hogy el is felejtjük a jelentőségét.
2. Megszokja az ember, hogy nem szeretik. A város fényei egy percre kihunynak. A holdat nézi, a ronda, barna holdat, s megérti azt, hogy úgy pótolható, mint egy elveszített régi kulcscsomó. (...) Elnémítja a szép tapasztalat, hogy bármi is történik, életben marad, de nem álmodik, ha lehunyja szemeit. Megszokja az ember, hogy nem szeretik.
3. Ha elfelejtünk álmodni, azt is elfelejtjük, milyen az élet. Shirley Maclaine
4. Ha az ember sokáig él, sokat felejt. Henry Rider Haggard
5. Éjszaka megszínesedik minden. Semmi sem nehéz, azt hisszük, mindent legyőzhetünk, és az elérhetetlent pótolják az álmok. Erich Maria Remarque
6. Egy szabad este jó arra, hogy ne felejtsük el, hogy mi a fontos.
7. Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt. Lev Tolsztoj
8. A rosszat nagyon hamar elfelejtem, megbékélek vele, átalakítom magamban, a sok jó pedig világít bennem életem végéig.
9. Ha nem lenne éjszaka, nem lennének csillagok. Ha nem lenne sötét, sohasem látnánk a csillagokat. Ha nem lennének sokszor monotonnak vagy unalmasnak tûnő hétköznapok, nem emelkednének ki közülük az ünnepek. És mi sem tudnánk igazán becsülni az ünnepeinket.
10. Az emberek már csak ilyenek; szívükben remények, álmok és hitek, szemükben pedig ott ragyognak a csillagok. Britney Spears