A véghetetlen gondolata létezik, de emberi elme azt fel nem foghatja; és mégsem szabadulhat az ember tőle, súlyát érzi mindenkor és mennél jobban belemélyed, annál nagyobb zavarba jön.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak gondolatok, amelyek annyira lekötik az embert, hogy nem is tud mással foglalkozni. És ha igyekszik is mással foglalkozni, az a gondolat lerázhatatlanul jelen van, és átsző minden egyebet... Ladislav Fuks
2. Az ember mindig azt mondja: tovább már nem mehet - legyen szó nélkülözésről, fájdalomról, erőkifejtésről - s bizonyos idő múlva csodálkozva látja: még mindig nem ért a végső határhoz.
3. Ami gondolatot az ember el akar kergetni, az a legnagyobb makacssággal csak azért is folyvást visszatér és mentül jobban félünk tőle, annál kevésbé ereszt bennünket szabadon.
4. A halál gondolatának végig kellene kísérnie minden ember életét, ez azonban túlságosan nagy stressz lenne az emberi elmének. Kénytelenek vagyunk úgy élni az életünket, mintha halhatatlanok lennénk.
5. Szenvedéllyel gondolni egy másik emberi lényre mindig több bánatot okoz, mint örömet. Mindezek ellenére az ember nem lehet meg e tapasztalat nélkül. Agatha Christie
6. Azt hinné az ember, hogy a fájdalmat feldolgozza, de valójában sosem felejti el. Hiába lesz jobb, az az érzés mindig is ott lesz a szívében.
7. Az ember végtelen önzésébe minden céljához vezető utat lerövidítene, minden kanyart levágna... nem veszi észre, hogy miközben szorgalmasan észszerûsít, világokat tagad meg, maga is egyre tehetetlenebbé válik.
8. Elég lemondani a gondolkodásról, és csak nézni a dolgokat, már létre is jön a gondolkodás új alakban, vagyis megszabadulni nem lehet, akár gondolkodik az ember, akár nem gondolkodik, mindenképpen a gondolkodás foglya. Krasznahorkai László
9. Sosem tudhatod, mi emészti belülről az embert. Egészen jelentéktelen dolgok is iszonyatosakká válhatnak, ha bizonyos lelkiállapotba kerülsz. A legnagyobb gond/félelem/gyötrelem és kimerültség, amit nem tudsz megmagyarázni vagy megérteni, netalán átgondolni. Egyszerûen nyom, mint egy vaslemez, s nem bírod leszedni. Charles Bukowski
10. Az ember érzései zavarosak és sokrétûek, a különböző, észrevétlen benyomások egész seregéből szövődnek, és a szó, mely mindig túlságosan darabos, túlságosan általános, igen alkalmas lehet jelölésükre, de sohasem alkalmas a meghatározásukra. Benjamin Constant