A világ minden létezőjének, jelenségének megvan a maga természetes létezési ciklusa. Keletkezik, megszületik, van, azaz él, és elmúlik. Ez igaz az egészekre és igaz a részekre is. Miért éppen az emberiség lenne kivétel?

Kapcsolódó idézetek

1. A világ nem egy véges folyamat, amely kezdődik és egyszer befejeződik, hanem végtelen változások végtelen sora, folyama. És miért lenne az emberi létezés kivétel ebből a folyamatból, a változások sorából? Sári László
2. Az élőlények egy része azért tûnik el, mert valami jobb lép a helyükre. Ez a világszerte tapasztalható folyamat önmagában is bizonyítja a természetes kiválasztást. Steve Jones
3. Az ember azonban nem csupán önmaga, hanem egy olyan egyszeri, egészen különös, minden esetben fontos és figyelemre méltó pont, melyben a világ jelenségei keresztezik egymást - csak egyetlenegyszer és soha többé úgy, ahogy épp akkor. Ezért fontos, örök és isteni minden ember története, ezért csodálatos és minden pillanathoz méltó minden ember, ameddig csak él. Hermann Hesse
4. Az emberiség gondolkodása úgy alakul, mint emberiség története; az emberiség története pedig nem egyéb, mint a természet megnyilvánulása, a természet erőinek, a természet törvényeinek minden szerves és szervetlen testre érvényes hatása szerint. És a természet nem ismer rohamos átalakulásokat, a természet átalakulása lassú, de folytonos, alig észre vehető egyes perceiben, de hatalmas egyes állomásaiban: mint amilyen a haladása az időnek, az észrevétlenül, de folyton tovahaladó óramutatónak.
5. Minden élő úgy jön a világra, hogy nem akarta. Az állat is, az ember is. De az ember abban különbözik az állattól, hogy gondolkodhat, és gondolatainak megfelelően cselekedhet. Megszüntetheti azt az állapotot, amelybe akarata ellenére kényszerült. Megszüntetheti az életét. Szilvási Lajos
6. Az ember, míg él, folyamatosan változik. Nem hiszek abban, hogy a felnőttek már nem változnak. Az alaptermészetünk marad, de az ember nem csak abból áll. A kialakult alaptermészet felett az életem gondolatok, tettek és döntések hosszú-hosszú, szüntelen munkálkodó sorából áll össze. Velem szemben pedig itt áll az egész világ az összes csábító kihívásával. Nem az állandóan cserélődő sejtjeim miatt vagyok egészen más ember, hanem a sok külső hatás miatt, amit nap mint nap átélek. Az élet folyamatosan kihív bennünket.
7. Ha csak az evolúció szempontjából nézzük az életet - nemcsak az emberét, hanem bármiét -, akkor az, hogy folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb változatok, egyszerûen arra szolgál, hogy a faj a változó környezetben fönn tudjon maradni. Soha nem lesz tökéletes, de cserébe túlélőképes lesz.
8. Ez hát az élet! Néhány nap, aztán semmi! Az ember megszületik, felnő, boldog, várakozik, aztán meghal. Isten veled, férfi vagy asszony, soha többé nem térsz vissza a földre! Pedig mindenki magában hordja a végtelenség lázas, megvalósíthatatlan vágyát, mindenki külön mindenség a mindenségben, és mindenki tökéletesen megsemmisül nemsokára, hogy új csíráknak trágyázza a talajt. Növények, állatok, emberek, csillagok, egész világok - mind megelevenednek, aztán meghalnak, hogy átalakuljanak. És soha nem tér vissza ugyanaz a lény, akár féreg, akár ember, akár csillag! Guy de Maupassant
9. Az egyén nem egyedül létezik, és erre nem is lenne képes. (...) Létét más embereknek - elődeinek és kortársainak - köszönheti. Része a nagy egésznek. (...) Bármi történik is az egyénnel, az valójában az egész közösséggel történik, és bármi történik is a közösséggel, az valójában az egyénnel történik.
10. Az ember arra születik, hogy megismerje az életet, azt az egyetlen életet, ami neki adatik, mert minden más megismételhető, csak az ember élete nem. Gyurkó László