Ha csak az evolúció szempontjából nézzük az életet - nemcsak az emberét, hanem bármiét -, akkor az, hogy folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb változatok, egyszerûen arra szolgál, hogy a faj a változó környezetben fönn tudjon maradni. Soha nem lesz tökéletes, de cserébe túlélőképes lesz.

Kapcsolódó idézetek

1. Mivel az élőlények erőforrásai végesek, az evolúció során nem lehet tökéletes élőlény, mely minden körülmény között jól szaporodik. Ez a meghatározó oka az élővilág változatosságának. Pál Csaba
2. A közkeletû - és ennek megfelelően pontatlan - megfogalmazás szerint az élővilág története olyan, a túlélésért folytatott küzdelem, mely során csak a legrátermettebb marad fenn, és csak a tökéletes alkalmazkodás "eléggé jó". A valóságban azonban ilyesmiről szó sincsen, és a többinél alig valamivel jobb is megfelel: tökéletességről az evolúció esetében ugyanis nem beszélhetünk. Az alkalmatlanok kiszelektálásával dolgozó folyamatban nincsen előrelátás: egy olyan konstrukciós újítás, ami hosszú távon esetleg hasznos lehetne, azonnal kihullik a rostán, ha rövid távon nem kifizetődő.
3. Az evolúció eddig úgy mûködött, hogy sok változat van valamiből, és akkor szelekcióval néhány marad. Egy embernél intelligensebb program viszont valószínûleg képes lesz saját magát javítani, ami azt jelenti, hogy felgyorsul az evolúció, kiszámíthatatlan, hogy mi lesz. Csányi Vilmos
4. Az evolúció soha nem tekint előre. Nem tudja megtervezni A-ból B-be a legjobb utat. Ehelyett létező megoldásokban jelentkeznek apró változások (genetikai mutáció által), amelyek aztán elterjednek a populációban, annak függvényében, hogy mennyire segítik a szervezetek hatékonyabb reagálását az aktuális körülményekre. Jonathan Haidt
5. Minden állati lénynek, jelesül az embernek, ahhoz, hogy megállhassa a helyét a világon és boldogulhasson, szüksége van rá, hogy bizonyos megfelelés és arány legyen akarata és értelme között. Minél pontosabban és helyesebben találta el ezt a természet, annál könnyebben, biztosabban és kellemesebben fogja életét leélni. Mindamellett már a voltaképpeni helyes pontnak a puszta megközelítése is elégséges lesz arra, hogy a romlástól megóvja. Arthur Schopenhauer
6. Az életben egyvalami állandó, a változás. Az emberiség is a folyamatos metamorfózis állapotában van. Amikor végre kényelmesen úszunk a tengeren, kikerülünk a szárazföldre. Amint hozzászokunk a mászáshoz, két lábra állunk. Ösztönösen ellenállunk a változásnak. Féljük, ezért kitalálunk egy olyan szót, mint az evolúció, remélvén, hogy a pirulát úgy könnyebb lenyelni. A változást nem érdekli, hogy az ember üdvözli vagy utálja. A változás közömbös, megállíthatatlan és nem lehet kizárni az életünkből.
7. Az életet nem lehet valami változatlannak és megmerevedettnek tekinteni, az élet sohasem vesztegel egy színvonalon, a pusztulás és keletkezés örökös folyamatában van. Az életben ezért mindig van új és régi, növekvő és elhaló, forradalmi és ellenforradalmi. Joszif Visszarionovics Sztálin
8. Az ember (...) nem pusztán létezik, hanem folyamatos döntéshelyzetben él: dönt saját létezése tartalmáról, élete következő pillanatáról. Ennek megfelelően minden egyes emberi lény szabadságában áll egyik pillanatról a másikra megváltozni. Viktor Emil Frankl
9. Az evolúció folyamatát mindig valami bekövetkezett vagy folyamatosan érvényesülő hatásra adott válaszok tartják mozgásban, nem pedig valami távoli cél reménye és szolgálata. Elaine Morgan
10. Az ember, míg él, folyamatosan változik. Nem hiszek abban, hogy a felnőttek már nem változnak. Az alaptermészetünk marad, de az ember nem csak abból áll. A kialakult alaptermészet felett az életem gondolatok, tettek és döntések hosszú-hosszú, szüntelen munkálkodó sorából áll össze. Velem szemben pedig itt áll az egész világ az összes csábító kihívásával. Nem az állandóan cserélődő sejtjeim miatt vagyok egészen más ember, hanem a sok külső hatás miatt, amit nap mint nap átélek. Az élet folyamatosan kihív bennünket.