A világ olyan, mint egy mûkedvelő színház, ott nem illik a főszerepeket elkapkodni, az alantasabbakat pedig lenézni. Egyébként minden szerep jó, ha az ember mûvésziesen játssza, és nem veszi túlságosan komolyan.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden színész főszerepeket akar játszani, ha azonban szakmailag igazán jó helyzetben van az ember, a lényeg az, hogy olyan szerepeket kapjon, amelyek örömet tudnak okozni. A jó szerep pedig nem feltétlenül főszerep!
2. A világ az a hely, ahol a dolog nem az, ahogy van, hanem ahogy hat. A világban az embert nem valódi élete, hanem színészi teljesítménye szerint ítélik meg. Hamvas Béla
3. Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza a maga vállalta szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált történetekben, egy fő személy szándéka után igazodik a többieké; a valóságban mindenki külön fő személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet; magáért magának játszik. Kaffka Margit
4. A világ olyan zsarnok, aki elvárja a hízelgést, hogy kegyesnek mutatkozzék; az igaz mûvészet azonban önmaga ura, s nem tûri, hogy hízelgő formába kényszerítsék. Ludwig van Beethoven
5. Mindannyian együgyû színjátékot játszunk. Ki jól, ki rosszul. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Nem mi választjuk meg sajnos, épp melyik darab van repertoáron. Bartal Tamás
6. Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében. William Shakespeare
7. Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép és lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében. William Shakespeare
8. Az élet olyan, mint egy színjáték. Nem az a fontos, milyen hosszú, hanem hogy jól játsszuk-e végig. Lucius Annaeus Seneca
9. Az élet abból áll, hogy szereplünk benne, vagy éppen rendezzük, de semmiképpen nem maradhatunk mindvégig kívülállók. Sőt, inkább azzal nehéz megbirkózni, ha folyton csak mellékszerepet osztanak ránk.
10. A színész egyik nap tündér lehet, a másik nap gonosztevő. Egy estére az egész világ ura lehet, a következő este pedig egyszerû szolga. A színpadon mindig a saját életünkből indulunk ki, abból építkezünk, ugyanakkor felszabadító, hogy elrejtőzhetünk egy szerep mögé. De minden szerep igazságát meg kell találni a hiteles játékhoz. Halász Judit