A zseni nem ismeri ugyan a halált, mert neve megmenekül a feledés éjétől, másrészt azonban képtelen itt a Földön valakit boldoggá tenni, s arra sem képes, hogy önmaga boldog legyen. Nincs halála, de boldogsága sincs.

Kapcsolódó idézetek

1. Az igazi zseni maradéktalanul kitölti a maga világát, (...) de a többiekét nem. A körülötte élők igyekeznek lebontani a falait, hogy hasznot húzzanak a tehetségéből. Legyen mégoly zseniális vagy ostoba, nem tud érinthetetlen világot teremteni magának. Bújhat a legmélyebb sötétségbe, emelhet maga köré bármekkora falat, egyszer csak jön valaki, és kiássa onnét. Murakami Haruki
2. A zseni tisztában van saját határaival, az idióta ezt a kellemetlenséget hírből sem ismeri. Albert Einstein
3. A zseni: tudja azt, amit nem tudhatna. A tehetséges: tudja, amit tud. Az ügyes: azt se tudja, amit tud. Vavyan Fable
4. A tehetség eltalálja azt a célt, amelyet senki más nem talál el. A zseni eltalálja azt a célt, amelyet senki más nem lát. Arthur Schopenhauer
5. A zseniben az a legcsodálatosabb, hogy érthető - noha ehhez szükséges lehet egy-két kiemelkedő tehetségû nem zseni, aki az elsők között érti meg és mások számára is érthetővé teszi a zseni gondolatait. Mérő László
6. Az ember a természet rendje szerint nem tehetséges. Az a csodálatos erő, a géniusz, mint idegen vendég, mint valami másik, különböző én lakozik benne. Ez a két lélek teljesen megegyezni nem tud soha. Tóth Béla
7. Nem lehet úrrá az ember semmin sem, amíg fél a haláltól. Aki pedig nem fél tőle, azé az egész világ. Ha nem volna szenvedés, az ember nem ismerne határt, és nem ismerné önmagát sem. Lev Tolsztoj
8. A nagy rejtélyek megoldatlanok maradnak, nem engednek bepillantást (kivéve a szerelmet, mely nem is igazán rejtély, csak a rejtélyeket útpadkára leszorító erő); nem tudom, honnan ered az univerzum, vagy mi történik az élőlényekkel a halálukkor. Nem tudom, elfajuló véletlen vagy kifürkészhetetlen tervezés eredménye-e az egész. Nem tudom, hogyan kell élni - de tudom, hogy kell élni, ha el tudjuk viselni. Szeretned kell az életet, mert nincs más rajta kívül.
9. Az embert a feledékenysége teszi boldoggá, nem a megismerés, az, hogy el tudja felejteni megismerését. Füst Milán
10. Senki ne akarja bemesélni azt, hogy tisztában volt saját zsenialitásával: a zseni ostoba kaland, tudja, hogy mit mer, de azt már nem, hogy mit ér. Jean-Paul Sartre