Ahogy kiejtem, a földre zuhan a neved, és meglazítja a foghíjas parketta léceit. Még egy ilyen becsapódás, és szilánkosra törnek padlón heverő viszonyaink is.

Kapcsolódó idézetek

1. Padlón vagyok. Láthatod rajtam. Mélyen vagyok. Most csak igazán. Padlón vagyok. Földre zuhantam. Néhány napig még Ne fogadj rám.
2. Néha az élet arcon csap, aztán beléd rúg, amikor a földön fekszel.
3. A szavai úgy hullanak közénk, a járdára, mint a kövek. Csaknem beszakad a járda. Jodi Lynn Picoult
4. A meggondolatlan beszéd ugyanúgy sérülést tud okozni, mint a lezuhanó szikla.
5. Ha ennyire kihúzzuk a fogalmaink lába alól a talajt, akkor hamar ott van az ember, hogy semmit sem tud mondani, legfeljebb egymás után hányni a szavakat, és aztán hányni, hányni, hányni, márpedig ezt kisebb erőfeszítéssel is elérhetnénk, például úgy, hogy bele sem kezdünk a gondolkozásba a gondolkozás fölött, hanem sodortatjuk magunkat a létben, hagyjuk, hogy pont úgy töltsük el a kimért időt, mint egy darab lecsupaszodott kő egy patak partján. Krasznahorkai László
6. Van az úgy, hogy az ember azt hiszi, jól csinálja a dolgait az életben. Aztán valaki felnyitja a szemed, és hirtelen rájössz, hogy az egész világod borul, mint akit kiütöttek. Padlót fogsz.
7. Ha már nem tudsz nevetni, a talpad alól is elveszted a talajt.
8. Szandálodba megy a parti homok, máskor gyere mezítláb. Terebess Gábor
9. Ha vad viharban átkozódva állunk: Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. Ady Endre
10. Olyan vagy, mint a homok. Próbálok beléd kapaszkodni, de kifolysz a kezeim közül.