Van az úgy, hogy az ember azt hiszi, jól csinálja a dolgait az életben. Aztán valaki felnyitja a szemed, és hirtelen rájössz, hogy az egész világod borul, mint akit kiütöttek. Padlót fogsz.

Kapcsolódó idézetek

1. Olyan, mintha valaki gyomorszájon rúgott volna, mintha megállt volna a szíved. Olyan, mint az álom, amiben zuhansz a semmibe, és hiába próbálsz felébredni, mielőtt földet érnél, sajnos nem tehetsz semmit. Nem bízol többé semmiben, senki sem az, akinek mondja magát, az életed örökre megváltozik, és az egyetlen dolog, amit profitálsz ebből a rémségből, hogy többé senki sem tudja így összetörni a szíved.
2. Vannak napok, amikor nagyszerû dolgok történnek, minden gyönyörû és tökéletes, aztán egy csapásra minden pokollá válhat. Mint amikor az ember részeg. Először egész kellemes és megnyugtató. Majd hirtelen forogni kezd veled a szoba, rosszul leszel, és, hát, lehet, hogy az élet is egy kicsit ilyen. Benjamin Alire Sáenz
3. Néha az élet arcon csap, aztán beléd rúg, amikor a földön fekszel.
4. Az ember egyik pillanatban derûlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik. Murakami Haruki
5. Épp amikor azt gondolnád, hogy valamit biztosan fogsz a kezedben, az darabokra hullik, és mindent elölről kell kezdened. És amikor azt hiszed, hogy az életednek már vége van, akkor egyszer csak újrakezdődik, és kapsz egy új esélyt. Talán ezért érdemes élni.
6. Az élet néha egy szempillantás alatt fordulatot vehet, és mindaz, amit nem látsz vagy nem akarsz látni, hirtelen a képedbe bámul. (...) Ilyenkor hirtelen minden a helyére kerül, még akkor is, ha másképp alakulnak a dolgok, mint hitted.
7. Mindenki megbotlik. Néha hamar felállunk belőle, és megyünk tovább, mintha mi sem történt volna. De néha egyetlen ballépés is felborít mindent, összetöri az álmainkat, szétzúzza mindazt, amit addig felépítettünk.
8. Az ember könnyen megfeledkezik róla, hogy fiatalon mindent másképp lát, minden sokkal szebbnek tûnik. (...) A romlás hirtelen következik be, a világ egyik napról a másikra hullik darabokra. Per Petterson
9. Az ember úgy érzi, minden rendben, minden halad a maga normális útján, aztán a valóság mint egy pörölycsapás hasít beléd, és szilánkokra töri a bensőd, péppé zúzza a világodat. Semmi sem normális többé. Minden mindörökre megváltozott. És ez nem álom. Élsz, ébren vagy, és most az a feladatod, hogy ismét összerakd a szilánkokat egy egésszé.
10. Te, aki ezeket a sorokat olvasod, talán nem is tudod, milyen az, amikor az ember egész élete egyetlen pillanaton inog, dől, hol jobbra, hol balra. És hogy milyen kétségbeejtő, amikor ennek még teljesen tudatában is van. Szinte már el sem hiszi, hogy vele történik mindez. Benyák Zoltán