Aki éveket tölt egy gén megtalálásával, lényegében mindent egy lapra tesz fel. Ha nem jár sikerrel, eltûnik a tudományos süllyesztőben - ha viszont igen, bizonyosan dicsőség és hírnév vár rá.

Kapcsolódó idézetek

1. A jó kutató jól tûri, hogy a kísérletei nem sikerülnek. Ha valami előző nap nem ment, nem csügged, hanem még nagyobb lelkesedéssel vág bele másnap. Akit bénítanak a sikertelenségek, az nem tud nagy áttörést elérni. Nusser Zoltán
2. Ha az ember szorgalmasan keresgél valami után, aminek örülhet, el is felejti azt, amit tulajdonképpen kívánt. Eleanor Hodgman Porter
3. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
4. Az evolúció (...) toldás-foldás. Azok a tulajdonságok, amelyek bizonyos körülmények között nélkülözhetetlenek voltak, idővel elvesztik jelentőségüket. Mindig az adott szituációban szükséges gének gyûlnek egybe. Az emberi genom egy szükségállapotban készült tákolmány. A törzsfejlődés, ez a derûlátó szó eléggé félrevezető. Az ember, pontosabban az összes élőlény mind csak egy-egy hatalmas, ideiglenes fércmû.
5. Aki hírnevet akar szerezni a tudományban, az jobban teszi, ha egy híres emberrel dolgozik együtt... az elején. De aztán eljön a pont, amikor az embernek a saját lábára kell állnia. Barabási Albert-László
6. Egy jó kutató egész életében tanul, ha a tanulás lezárul, azt a kutatás is hamar követi.
7. A tudósok a zenészekhez és matematikusokhoz - valamint az élsportolókhoz - hasonlóan korán beérnek, majd a teljesítményük gyorsan visszaesik. Nem a kreativitás vész el, hanem a kitartás - a tudomány az állóképességet teszi próbára. Ahhoz a bizonyos kiugró, mindent más megvilágításba helyező felfedezéshez ezernyi értékelhetetlen kísérlet eredményét kell a szemétbe hajítani. Ez a természet és az idegek harca. Siddhartha Mukherjee
8. A tudomány átka az, hogy a kutató személye alapvetően nem fontos. Ami ugyanis felfedezésre vár, azt előbb-utóbb valaki fel fogja fedezni. Rolf Dobelli
9. A tudós feladata a keresés, szüntelen kutatás. És ha talált valamit, ha felért egy csúcsra, akkor látja csak, milyen nagy terület nyúlik előtte, amely még teljesen ismeretlen, feltárásra, kutatásra vár. Szóval, ha a keresés sikerrel jár, akkor egyre több és több keresnivalót talál. Nem tudom, végére ér-e ennek valaha az emberi tudomány, más szóval, lesz-e valaha idő, amikor mindent tudni fogunk, amit tudni érdemes. (...) Mindinkább az a meggyőződésem, hogy az ember sohasem jut majd a tudomány végére, sőt ellenkezőleg, minél többet tudunk, annál kevesebbet ismerünk ahhoz képest, amit ismerni szeretnénk.
10. Aki a tudománynak elkötelezi magát, annak bizonyos aszkétizmust kell vállalnia. Ez az aszkétizmus azért sok örömmel is jár. Az ember a munkájában megtalálja mindazt, amit esetleg az élet más síkon megtagadott tőle. Bárczi Géza