Ugrás a tartalomra
Állást kínált, és én elfogadtam. Elfogadtam, pedig tudtam, hogy az maga lesz a pokol. De a pokol nem jön hirtelen. A pokol lassan, de biztosan érkezik, mint a nedves, téli lepedők. (…) Most még csak december van, de februárra a bőröd olyan csúnyán kirepedezik, hogy vérzik a kezed, ha ökölbe szorítod. De fogod a következőt, aztán a következőt, és észre sem veszed, hogy már húszévnyi lepedő volt.
Kapcsolódó idézetek
-
A pokol nem jön hirtelen. A pokol lassan, de biztosan érkezik.
-
Nem az a pokol, ha az embernek nincs választása. Az a pokol, ha borzalmas dolgok közül kell választani.
Don Winslow
-
Tudod, mi a pokol? Nem tûz és ördögök. Nem az, amit gyerekkorunkban tanultunk. Mi magunk építjük a magunk poklát, még életünkben, ahányszor fájdalmat okozunk, ahányszor szenvedést okozunk.
-
Tudod, mi a pokol? Nem tûz és ördögök. Nem az, amit gyerekkorunkban tanultunk. Mi magunk építjük a magunk poklát, még életünkben, ahányszor fájdalmat okozunk, ahányszor szenvedést okozunk.
-
Én mindig azt gondoltam, hogy a pokol egy elviselhetetlenül hideg hely lesz, ahol félig megfagy az ember, de teljesen sose veszti el az eszméletét, és igazából semmit sem érez (...). Nincsen semmi, csak a hideg nap, meg az ördög, aki figyel.
Claire Keegan
-
Otthon, a városban, szélcsendes, felhős napokon, amikor ujjnyi vastag koromréteg tapad a kocsikra, szörnyû látomásaim támadnak arról, hogy rövidesen megfulladunk. Meglehet, a túlélők utódai már védettek lesznek, feltéve, hogy az evolúció nem csak a patkányokat fogadja kegyeibe. Száz-kétszáz év, és az emberi szervezet átáll a tömény mérgek hasznosítására. Vagy elpusztul, s ez a valószínûbb.
Vavyan Fable
-
Nem meghalni nehéz. Meghalni igenis könnyû. Az életet itt hagyni, na, az pokoli.
-
Az élők pokla nem olyasmi, ami majdan lesz; ha van ilyen, akkor az az, ami már itt van, a pokol, amelyben mindennap lakunk, amelyet együtt alakítottunk ki. Két módja van, hogy ne szenvedjünk tőle; az egyik sokaknak könnyen sikerül: elfogadni a poklot és részévé válni olyannyira, hogy már nem is látják. A másik kockázatos, és állandó figyelmet és tanulást igényel: megkeresni és felismerni tudni, ki és mi az a pokol közepette, aki és ami nem pokol, s azt tartóssá tenni, annak teret adni.
Italo Calvino
-
Amíg azt hiszed, megedzetted magad a fájdalomra, valójában csak a csodára vársz. Ezért amikor eljön a halál, az rettenetes, mert rájössz, hogy egyáltalán nem készültél fel rá.
-
Az elfogadás egy borzasztó nehéz folyamat. Amikor nemcsak elfogadom, hanem önmagamba befogadom az általam megélt negatívumot. Elfogadom a kiejtett szavakat. Ez az a folyamat, amikor a kimondott szó vérré válik. Brutális fájdalommal jár. Érzi a bőrén mindazt, amit eddig is sejtett, de nem akarta megélni. Ami késik hölgyek (urak), az nem múlik!
Csernus Imre