Amennyiben a létrejöttünk előtti időszak képzete nem kelt bennünk semmiféle rettegést, ugyan miért kellene iszonyodnunk attól, ami a nemlétben vár reánk?

Kapcsolódó idézetek

1. Születésem előtt egy egész örökkévalóságig semmi voltam. Hát most félek attól a nemléttől, amelyet volt alkalmam megszokni egy örökkévalóságon át? Lucian Blaga
2. És rettegjünk attól az időtől, amikor az ember nem akar többé szenvedni és meghalni egy gondolatért, mert ez az egyetlen tulajdonság különbözteti meg az embert minden mástól a világegyetemben. John Steinbeck
3. A megsemmisülés nem kelt bennem rettegést, hiszen kipróbáltam már, mielőtt megszülettem. Mark Twain
4. Nem annyira a haláltól kellene félnünk, hanem attól, hogy még el sem kezdtünk élni. Edward Albee
5. Ha mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk nem volna rá, hogy éljünk. Lucius Annaeus Seneca
6. Voltaképp nem is a haláltól félünk, hanem attól, hogy a hiányunk senkinek sem tûnik majd fel, hogy egyszer majd nyom nélkül tûnünk el.
7. A félelem a létezés megszûnésétől akkora erő, amelyet nem is tudunk mérni, mert nincs és soha nem lesz olyan eszközünk, amellyel ekkora döbbenetes erőt kimutathatunk, ez, a félelem a nemléttől, akadályozza meg, hogy a nemlét legyen, az, a félelem segíti elő, hogy mindaz, ami a nemlétre tör, maradjon belül a léten. Krasznahorkai László
8. Miért kell félni egy "nem"-től, miért kell bármit is későbbre halasztani, ha a legfontosabb mindenekfölött teljességében élvezni az életet? Paulo Coelho
9. Már nem rettegett annyira a haláltól, mint régebben, tudta, hogy bármikor bekövetkezhet, akár félünk tőle, akár nem.
10. Sem halál, sem végzet, sem kínszenvedés nem ejt olyan kétségbe, mint az egyéniség elvesztése. Mert egy dolog békés feledkezéssel belemerülni a semmibe, de tudatosan létezni, úgy, hogy mégse tudjuk megkülönböztetni magunkat más lényektől, tudni, hogy nem vagyunk önmagunk - ez a gyötrelem és a rettegés netovábbja. Howard Phillips Lovecraft