Amíg szeret valaki, addig bosszantják a szeretett személy testi elhanyagoltságai; amilyen mértékben múlik a szerelem, ez a kis bosszúság előbb rossz érzéssé, majd később... undorrá változik.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem idővel szeretetté változik. (...) Vagy unalommá, esetleg gyûlölködéssé. Popper Péter
2. Amikor nem vesszük figyelembe a két nem közötti különbségeket, tulajdonképp nem hagyunk időt arra, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk egymást. (...) Ilyenkor a szerelem a lehető legjobb szándék mellett is haldokolni kezd. Valahogy egyre több gond árnyékolja be kapcsolatunkat. Az elfojtott düh hol itt, hol ott tör ki. Próbálkozásaink, hogy megbeszéljük a dolgokat, sorra kudarcba fulladnak. Nő a bizalmatlanság. A végeredmény pedig az elutasítás, a másik elnyomása. A szerelem varázsa odalett. John Gray
3. Ha szereted, viszont szeret. Ha mosolyogsz, ő is ám! Ha bánat ér, megosztozik szegény szíved bánatán. Csukás István
4. Az a fajta önző szerelem, ami birtokolni akar, hamar elmúlik, mert megcsömörlik benne az ember. Előbb-utóbb megjelenik a vágy valaki más iránt.
5. Amikor epekedve vársz egy pillantást, egy mosolyt, egy arcot, egy hangot... és mindez csak ritkán, pillanatokra, távolságtartón adatik meg, és nem tudod, nem tudhatod, mit hoz a jövő, akkor kegyetlen zsarnokká válik a szeretet. Elhatalmasodik benned, és legyőz. Felülkerekedik rajtad. Már nem a barátod, hanem az ellenséged. Felemészti előbb lelkedet, aztán egész valódat. Már nem szépet ad, hanem fájdalmat. Egyre nagyobb és nagyobb fájdalmat. Amit már nem tudsz elviselni. Csitáry-Hock Tamás
6. A szeretet olyan érzés, ami a szerelem elmúltával marad. Még fontos neked a másik, reméled, hogy jól megy a sora, de már nincsenek illúzióid vele kapcsolatban. Ez már távolról sem olyan izgalmas, szenvedélyes érzés... az ilyesmi idővel megkopik. A rajongás már a múlté. De a végén megmarad a szeretet, és csak ez számít. Tony Parsons
7. Amíg az ember szerelmes, minden jó és minden szép, amit a másik csinál. Addig nem veszi észre a hibáit, fogyatékosságait. (...) Mikor aztán a szerelem lanyhul, kezdi a dolgokat észrevenni. Hogy sok minden nincs jól. Sok minden nincs úgy, ahogy kellene. Az ember először küzd ez ellen az érzés ellen, ha nem is meggyőződésből, legalábbis azért, hogy önmagát igazolja. Azután erősítgeti magában, hogy ő sem tökéletes, hogy neki is ezer fogyatékossága, hibája van. Néha el is alszik az ügy, de rendszerint felébred újra. Még erősebben. (...) És mert a szerelem közben még jobban hûl, sőt egészen el is múlik, az elégedetlenséghez jön a fontolgatás is. Majd annak a keserû ténynek a megállapítása, hogy... nem volt érdemes. Bozzay Margit
8. Azt mondják, az ember azt bántja, akit szeret. Lehet, hogy közhely, és lehet, hogy sokan nem értenek egyet vele... de a francba! mégis igaz. Az érzelmek végletei tombolnak benne, és mivel sérült az egyik véglet, helyébe lépett a másik. Csitáry-Hock Tamás
9. Ha a szerelem szenvedély volt, a gyûlölet megszállottság lesz. Vágy, szükség, hogy az egykor szeretett lényt gyengének, megalázottnak, szánalmasnak lássuk. A méltóság már rég tovaszáll, most az undor közeleg. A gyûlölet nemcsak az egykor szeretett lénynek szól, magunknak is; hogy tudtunk egy ilyet valaha is szeretni? Jeanette Winterson
10. Az ember könnyen összezavarodik, hogyha messziről szeret valakit, vagy ha nem viszonozzák a szerelmét. A legszebb szerelem is gyûlöletbe fordul.