Amikor egy új életet kezdesz építeni valakivel, az válik múzsáddá. Ez lesz minden harc (...), minden kedves és zavaró dolog, ami az adott személyhez köt. Emlékszem nekem már 17-18 évesen is volt egyféle rockzenész-attitûdöm, valószínûleg most gyûlölném, ha akkori önmagamat visszahallgatnám... De akkor az volt nekünk a rock and roll. Miután felnő az ember, családot alapít, közös életutat épít valakivel, minden megváltozik. Ez most az én rock and roll-om!

Kapcsolódó idézetek

1. Idővel felismertem, hogy maga az élet vált a múzsámmá. A házasságomtól kezdve a munkámon át minden a zeneszerzésre inspirál. Végül te magad leszel a saját múzsád.
2. Négyéves koromban azt mondtam anyámnak, hogyha felnövök, rockzenész akarok lenni. Azt mondta, a kettő együtt nem megy. Steven Tyler
3. A rockzene egy olyan mûfaj, hogy ahogy telik az idő, úgy leszel egyre értékesebb. Nagyon kevés olyan előadó van ebben a szcénában, aki stadionzenekar lehet már kezdésnek. Kell, hogy legyen történelmed, kell, hogy egy kis nosztalgikus érzést válts ki az emberekből. Tobias Forge
4. Ötévesen azt kérdezgették tőlünk mik akarunk lenni, ha felnövünk. Olyasmiket feleltünk, hogy ûrhajós, elnök, vagy részemről, hercegnő. Tíz évesen újra megkérdeztek minket, akkor azt mondtuk rocksztár, cowboy vagy én, olimpiai bajnok. De most, hogy felnőttünk, komoly választ várnak tőlünk. Nos, mit szóltok ehhez? Tudja a fene! Nem annak van itt az ideje, hogy nehéz döntéseket hozzunk, hanem, hogy hibákat kövessünk el. Rossz vonatra szállni, és elakadni valahol, szerelembe esni... sokszor. Diplomát szerezni filozófiából, mert abból tuti nem lesz karrier, újra és újra meggondolni magunkat, mert semmi sem állandó. Úgyhogy hibázzatok, amennyit csak tudtok, mert így, ha majd egyszer megkérdezik, mik akarunk lenni, nem kell találgatnunk, tudni fogjuk.
5. Mindig is rocksztár akartam lenni. Ez volt a gyerekkori álmom. Mikorra elmondtam mindenkinek, addigra felnőttem. Chester Bennington
6. Ha bármi rosszul alakult az életemben, akárcsak ha egy tanár tolt le, csak hazajöttem és zenéltem. Ez ráébresztett arra, hogy rendben vagyok magammal. Különböző dolgok történnek az életedben, dolgok a családoddal, ahogyan felnősz. A zene számomra mindig is menekülés volt ezek elől.
7. A felnőtté váláshoz elkerülhetetlen, hogy az ember egyszer csak elkezdjen őszinte lenni saját magához. Valahogy a gyermeki léthez tartozik hozzá, hogy játszunk. Mindig mindenféle szerepeket játszunk, amíg kicsik vagyunk, és ebbe nagyon könnyû beleragadni. Szinetár Dóra
8. A serdülőkor egy időszak. Több éves dac azonban már életforma.
9. Lehet, hogy sokkal nehezebb, és lehet, hogy nagyon sok bántáson fogsz keresztülmenni, meg fájdalmas pillanatod lesz azért, mert fel mered vállalni magad. (...) Akármennyire is nehéz, inkább egy harcokkal teli életre szeretnék visszagondolni nyolcvanévesen, ahol önmagam voltam, mintsem egy olyan gondolatra, hogy "mi lett volna, ha?", hogy besimultam ebbe a társadalmi elvárásokkal teli világba, de mi lett volna, ha esetleg megpróbálom, és esélyt adok annak, hogy fel merem vállalni magam, és bízom az önkifejezésben, és hiszem, hogy megtalálom azt a közeget és azt a helyet az életemben, ami nekem lett szánva.
10. Egész életemet két dolog jellemzi. Az egyik a változás. Mikor gyerekből felnőtt lettem, a dolgok folyamatosan változtak, de mindegy, mekkora volt a változás, vagy milyen új kihívásokkal kellett szembenéznem, mindig volt egy másik dolog is, ami jellemezte az életemet. És az te vagy. Mindig velem voltál, mint társ, mint barát és mint életem szerelme. Te vagy az otthonom (...), és az egyetlen, ami sosem fog változni.