Árnyékok mélyén, az időknek végén, egy árnyék egy naplót vezet. Dátumok, számok és tények, és álmok, ennyivé lesz mindened.

Kapcsolódó idézetek

1. Alkonyodik. (...) A legkönnyebb időszak. De a legszomorúbb is, bizonyos tekintetben... egy újabb nap vége, az éjszaka visszatérte. Semmi sem olyan kiszámítható, mint a sötétség. Stephenie Meyer
2. Nem egy nagy folyam az idő, ahol a napok tartanak valahova, hanem egy tömött tér, ahol váj magának egy kis lyukat, és amint egy centit előrelép, ugyanolyan sötét lesz körülötte minden, előtte is, mögötte is.
3. Alkonyat van megint. (...) Megint vége van valaminek. Bármilyen tökéletes is egy nap, mindig véget ér. Stephenie Meyer
4. A sötétben a gondolatok tökéletes kört írnak le, akármit tesz is az ember ellene - hiába próbál virágokra, Jézusra vagy a baseballra gondolni, esetleg arra, hogy aranyat nyer az olimpián -, valahogy minden az árnyak között hatalmas karmokkal és mozdulatlan szemmel várakozó alakhoz vezet vissza. Stephen King
5. Mindennek van sötét és világos oldala. Libba Bray
6. Egy történet át tudja vezetni az embert a sötét helyeken. A történeteknek irányuk van. Egy jó történet egy útra tereli az összes gondolatot, nem hagy időt az elcsatangolásra, nem hagy teret másnak, csak a mesének, ahogy kibontakozik előtted. Mark Lawrence
7. Már csak hangulatok vannak, érzések, ízek, illatok és dallamok. Napszakok, évszakok és életszakaszok. Helyek, színek és emberek. Változások és állandóságok. Álmok és valóságok. Időtől átalakult emléktöredékek. Tisza Kata
8. Minden kis esemény, amint múlttá lesz, elveszti konkrét jellegét, és árnyképpé változik. Az elbeszélés emlék, vagyis rövid összefoglalás, egyszerûsítés, absztrahálás. Az élet igazi arca, az élet prózájának igazi arca csak a jelenben lelhető fel. Milan Kundera
9. Mindenkinek megvan a maga időgépe. Ami a múltba röpít, az az emlék, s ami a jövőbe visz, az az álom.
10. Az idő mindent elsodor, akár tetszik nekünk, akár nem. Az idő mindent maga alá gyûr, és végül nem marad más, mint a sötétség. Néha rátalálunk valakire ebben a sötétségben, aztán újra elveszítjük őket, visszahullanak oda, ahonnan érkeztek. Stephen King