Ugrás a tartalomra
Az a baj velem, hogy bármit gondolok, azonnal bebizonyítom magamnak az ellenkezőjét. Mi ez? Bizonytalanság? Vagy túlzott okoskodás? Azt hiszem, az utóbbi, bár...
Kapcsolódó idézetek
-
- Tudja mi a baj magával? (...)
- Nem, mi lenne az?
- Nos, az, hogy menten eldönti magában: senkinek sem kell, és még esélyt sem ad, hogy másként legyen. Akkor sem tudnám visszautasítani, ha próbálnám. Túl gyors hozzám képest.
-
Az embernek mindig vannak önmagával kapcsolatban kétségei, és ezért igénye is van rá, hogy kontrollálja önmagát, akár mások segítségével is. Én, ahogy öregszem, egyre gyakrabban teszem fel a kérdést, hogy biztosan igazam van-e, biztosan jól látom-e a dolgokat? És minél meghatározóbb döntéseket hozol, annál nagyobb szükséged van erre a képességedre.
-
Kit ismerhet egyáltalán az ember? Gyakran azzal is beérném, ha önmagamról bármi olyat állíthatnék biztonsággal, amit nem tudok pár percen belül ugyanilyen magabiztosan megcáfolni.
-
Ugye, ismersz olyan embereket, akik mindig találnak nemes és jó okot, amellyel a hitványságaikat álcázzák? Akik mindig "őszintén beszélnek", amikor rosszak akarnak lenni, akik "kötelességüknek tartják, hogy közöljék ezt vagy azt", s még önmagukkal szemben is olyan képmutatók, hogy mindvégig abban a szent meggyőződésben élnek, hogy minden aljas és undorító lépésüket az önzetlenség diktálta! Próbáld meg elhinni, hogy az ilyen emberek ellentétei is léteznek. Akik olyan cinikusak, annyira nem bíznak sem önmagukban, sem az életben, hogy csak a saját rossz indítékaikban hisznek.
Agatha Christie
-
Lehet bizonyítani valamit következtetéssel, lehet ellentmondással, és lehet megfélemlítéssel. Ha valamit elég nagy magabiztossággal mondasz, az emberek egyszerûen megijednek.
Yang-Hui He
-
Persze tudom, hogy mit akarok. Épp csak az a baj, hogy minden nap mást, és csak egyetlenegy dologban lehetek biztos: bármi is az, még nem az enyém.
-
Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül.
Carl Sagan
-
Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő és érzékelő dolgot is.
René Descartes
-
- Nem hiszel nekem.
- Szeretnék. Ez az én átkom. Folyton hinni akarok neked, de hogy tegyem, amikor állandóan okot adsz, hogy kételkedjek benned?
-
Nincs rosszabb annál, mint amikor bizonytalan vagy, mert olyankor azon gondolkodsz, mit kellene tenned, ahelyett, hogy egyszerûen végigvinnéd... Légy önmagad, vagy a megfelelő pillanatban, töprengéssel vesztegeted majd el az idődet, ahelyett, hogy megcselekednéd, amiért ott vagy!