Az egészség sok szempontból örökségnek tekinthető. Alapját az képezi, hogy szerveid hogyan fejlődtek az anyaméhben. Ami a genomot illeti, ez egyrészt a szülői gének kombinációja, másrészt pedig a magzati élet folyamán bekövetkezett módosulások összege, amelyek különböző környezeti hatásokból erednek, és amelyek befolyásolják a gének kifejeződését.

Kapcsolódó idézetek

1. A génjeid önmagukban nem határozzák meg, hogy kivé fogsz válni. Míg a szüleinktől kapott genetikai anyagunk állandó, ma már tudjuk, hogy a génjeink folyamatosan dinamikus kölcsönhatásba lépnek környezetükkel. Sok különböző tényező, például a táplálkozás és a stressz befolyásolja a gének kifejeződését. A génexpresszió egy fontos folyamat, mert jelentős szerepet játszik az egészségünk és közérzetünk alakításában és abban, hogy milyen személyekké válunk.
2. Az embernek egészségesen kell kezdenie az életet. Felnőttkori egészségünkben kulcsszerepet játszik az étel, amit az anya fogyaszt a terhessége alatt, valamint az a környezet, amely az utódot körülveszi életének első ezer napja során. A kérdés tehát az, hogy miért nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy a várandós nők és a gyermekek megfelelően táplálkozzanak.
3. A génjeink, amit szüleinktől öröklünk, meghatározzák, biológiailag kik vagyunk. (...) Mindent, a szemünk színétől a magasságunkig, még a nevetésünket is, de a betegségeinket is: asztma, cukorbetegség, rák... de hogy milyenek vagyunk legbelül, az messze túlmutat a géneken. (...) Hogy valójában kik vagyunk, az sok-sok dolog eredménye: mit kezdünk a félelemmel? kikkel vesszük körül magunkat? és milyennek látszunk, ha az fontos?
4. Bizonyos környezeti hatások befolyásolják a gének kifejeződését, és ezek a változások akár öröklődhetnek is. Az ember több mint részeinek matematikai összege. Julian Sheather
5. A krónikus betegségek nem a fogantatáskor vagy a felnőttkor során fellépő egyszeri, elsöprő erejû zavar következményei. A betegség kialakulásához hosszú út vezet... az egész életen át tartó egészség az anyaméhben kezdődik, és az erős kezdet nagyban hozzájárul a jó eredményhez.
6. Nem egyetlen pontosan meghatározható "biológiai ént" öröklünk a szüleinktől. A génjeink rendkívül sok potenciális ént kódolnak, és a szociális - valamint más - körülményeink, illetve azok percepciója közrejátszik abban, hogy végül melyik én lesz belőlünk.
7. Bár az életed folyamán átélt élményeid minden bizonnyal nagy hatást gyakorolnak, a legújabb kutatások szerint ezek nem csak rólad szólnak. Az élettapasztalatok ugyanis megváltoztathatják a gének viselkedését, és ezek a változások örökletesek is lehetnek, vagyis átadhatod őket gyermekeidnek.
8. Nehéz felfogni, hogy az a petesejt, amelyből létrejöttél, akkor keletkezett az anyukád petefészkében, amikor ő még a nagymamád méhében volt. Ez a petesejt párosult az apai spermával és te ebből fejlődtél ki az anyaméhben. Ellentétben ugyanis a férfiakkal, akik csak a pubertás elérése után termelnek spermát, a nők már születéskor hordozzák az egész életükre rendelkezésre álló petesejtállományt. Várandós nagyanyád élményei nagy szerepet játszottak édesanyád magzati fejlődésében. És ami a te szemszögedből még fontosabb, hogy ezen hatások arra a petesejtre is kiterjedtek, amelyből te keletkeztél. Éppen ezért nagymamád élményei jelentős részét képezik biológiai örökségednek.
9. Gyakran hallható állítás, hogy az élettartamunk egyharmadát a génjeink határozzák meg. Egy másik harmadát a környezet, az életkörülmények, hogy gazdagok vagyunk-e vagy szegények, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy sokat vagy keveset mozgunk-e stb. A harmadik harmad pedig a véletlen függvénye. De nem szerencsés, ha ezt a három okot mereven különválasztjuk, mintha az egyik betegség genetikailag meghatározott volna, a másik pedig a mi hibánkból következne be, minden mást pedig a körülmények véletlen összjátéka magyarázna. Az, hogy valaki megbetegszik vagy meghal, egy összetett rendszer meghibásodásának következménye, amiben éppúgy szerepet játszanak a gének, mint a környezeti tényezők. Rudi Westendorp
10. A génjeink befolyásolják, hogyan boldogulunk környezetünkben, a környezet viszont hatással van rá, hogy DNS-ünk mely elemei fejeződnek ki, és melyek nem. Viselkedésünkkel és azzal, hogy mennyire hatékonyan tudjuk célirányosan szabályozni a figyelmünket, magunk is alakítjuk azt a környezetet, amely végül visszahat ránk.