Ugrás a tartalomra
Az egyes tudományágak manapság nagyon összefonódnak: ki tudja például megmondani, hogy a periódusos rendszer magyarázata fizika vagy kémia-e. Különlegesen fontosak a fizikai ismeretek a csillagászatban. Mi a kozmológia például: fizika vagy csillagászat? És a számítógépeknek mennyi köze van a tranzisztorhoz, azaz a fizikához, vagy mennyire csak a technika szülöttei. A világ egy és oszthatatlan, és az egészből mindenki annyit vág le magának, amennyit gondol és tud.
Kapcsolódó idézetek
-
Van valami, amit bárki igénybe vehet, ha megtanulja, hogyan kell használni. Ezt a valamit fizikának hívják. Ez kell ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk lévő univerzumot.
Lucy Hawking
-
Olyan természeti jelenségeket látni, ami másoknak nem adatott meg, természeti törvényeket megérteni, melyeket mások nem képesek felfogni, nos, ez még inkább arra indít minket, hogy elcsodálkozzunk a világegyetemen... bizonyára, mint csillagász, Istent nem találom meg benne. Mégis csillagászként is (...) megmarad a csodálkozás, amit a távolságok, a határtalanság és a csillagok csodálatos kölcsönhatásai váltanak ki, valamint a kérdés, hogy milyen a világ az ismert határokon túl.
-
Megszállottjai vagyunk önmagunknak. A magunk történelmét tanulmányozzuk, a magunk lelki mûködését, a magunk filozófiáját, a magunk irodalmát, a magunk isteneit. Tudásunk jókora része voltaképpen az ember szüntelen körözése önmaga körül; mintha az egész világmindenségben mi lennénk a legfontosabbak. A fizika, azt hiszem, azért tetszik nekem, mert ablakot nyit a világra, és messzire tekint - szinte friss levegőt enged a házba.
Carlo Rovelli
-
A fizika csodás egységesítésnek enged teret, nemcsak az alapvető kölcsönhatások szintjén, hanem kiterjedésének és hatásainak átgondolásakor is. Az olyan kategóriák, mint az "optika" és a "termodinamika", pusztán kényszerzubbonyok, amelyek megakadályozzák, hogy a fizikusoknak feltûnjön a számtalan metszéspont.
Ted Chiang
-
A tudomány nem feltétlenül jelent tudósokat, mûszaki megoldásokat vagy a kémia, fizika és a biológia merev feliratai alatt megjelenő, változtathatatlan tények összességét; amit alapjában jelent, az az ismeretekhez való hozzáállás.
-
Már a kezdetek óta foglalkoztatja a filozófusokat a fizika mindenféle területe - tér, idő, kauzalitás vagy épp a végső részecskék -, de úgy tûnik, hogy amikor a fizikusok felfedeznek valamit ezeken a területeken, nem alátámasztják vagy megcáfolják a filozófusok spekulációit, sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy e kérdések egyáltalán nem tartoznak a filozófia hatáskörébe.
Steven Weinberg
-
Sokak szerint a tudomány csupán egy módszertan, melynek hatásköre nem terjed ki a transzcendentális világra. Ez tévedés, a tudomány mindennel foglalkozik, és nem csupán egy módszertan, hanem koherens tézisek rendszere is egyben.
Boldogkői Zsolt
-
Mindent meg kell ismerni, ami megismerhető. Nincsenek kitüntetett ismeretek, az egyes ismeretkomponensek egymáshoz kapcsolódnak, egymást segítik, a tudomány szövedéke nem szelektálható szerves egész, ami ma esetleg kevésbé fontos, holnap az lehet a legjelentősebb.
Csányi Vilmos
-
A világegyetem egyáltalán nem az, amit a csillagászati tankönyvekben írnak róla. És nem is az, amit a papok mondanak. Minden lélek megalkotja a saját világát, de a lelkek, mint a fonalak, mind összefonódnak egymással.
Viktor Olegovics Pelevin
-
A világunk minden vetületének feltérképezéséhez szükséges a matematika. Az egyenletek és az összefüggések csodásak, olyanok, mint egy zenei kompozíció. Általuk ismerhetjük meg az élet ismeretlen részeit.