Már a kezdetek óta foglalkoztatja a filozófusokat a fizika mindenféle területe - tér, idő, kauzalitás vagy épp a végső részecskék -, de úgy tûnik, hogy amikor a fizikusok felfedeznek valamit ezeken a területeken, nem alátámasztják vagy megcáfolják a filozófusok spekulációit, sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy e kérdések egyáltalán nem tartoznak a filozófia hatáskörébe.

Kapcsolódó idézetek

1. A filozófia olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek akkor is megválaszolatlanul maradnak, ha már minden részlet és tény a rendelkezésünkre áll.
2. A fizika, a tudomány sosem csak száraz adathalmaz, hanem valódi történet. Hosszú évszázadok alatt a tudósok rájöttek, hogy számos természeti jelenség összetartozik, mert mindegyik mögött ugyanaz a néhány alapelv áll. Ezeket az elveket pedig úgy ismerték fel, hogy látszatra egyszerû kérdéseket tettek fel maguknak.
3. Nekünk filozófusoknak a tévedés a specialitásunk. (...) Míg más területek arra specializálódtak, hogy megfelelő választ találjanak jól definiált kérdésekre, mi filozófusok arra specializálódtunk, hogy olyan mélyen összekuszáljuk a dolgokat, hogy senki se tudja megmondani, mik egyáltalán a kérdések, nemhogy a válaszok. Ha nem jó kérdéseket teszünk fel, azt kockáztatjuk, hogy eleve rossz dolgot vizsgálunk. Ilyen esetben jönnek jól a filozófusok! Filozófiára van szükséged, amíg rá nem jössz, hogy mik azok a kérdések, amiket egyáltalán fel kellene tenned. Daniel Dennett
4. A hívők (...) álláspontjuk alátámasztása végett olykor arra a sok tudósra hivatkoznak, aki hívő maradt. Valóban, az egyik vagy másik részterületen folytatott tudományos kutatómunka érintetlenül hagyhatja a tudós vallási előítéleteit: elegendő, ha valamely másik területen nem veszi tudomásul a tudományból folyó következtetéseket, vagy nem hajlandó saját tudományos eljárását filozófiai síkon általánosítani. Így a fizikus hiheti azt, hogy az életet Isten teremtette, a biológus, hogy van lélek, a pszichológus, hogy az erkölcs a kinyilatkoztatás eredménye. A tudományok mai specializációja a tudományos tevékenység elaprózódásával és szétforgácsolódásával jár együtt. A tudományos eredmények filozófiai jelentőségét csak külön mérlegelés segítségével lehet összegezni.
5. A filozófiai irányzatok elkorcsosulása abból a téves meggyőződésből származik, hogy filozofálni lehet úgy is, ha nem késztetnek filozofálni a filozófián kívüli dolgok. (...) A valódi filozófiai problémák mindig a filozófia tartományán kívüli kérdésekben gyökereznek - s ha gyökerük elsorvad, elpusztulnak... E gyökerekről könnyen megfeledkeznek azok a filozófusok, akik csupán "tanulmányozzák" a filozófiát, és nem a filozófián kívüli problémák nyomására jutnak el a mélységéig. Karl Popper
6. A világon mindenhol, nálunk is, egyre gyakrabban érik támadások a tudományos világot. (...) Sokszor azonban a tudomány gyakorlatától nagyon távol állók, jogászok, botcsinálta filozófusok, saját szakmájukat sohasem mûvelt fizikusok a tudományok illetékességét, a tudomány egészét vonják kétségbe. Teszik ezt egy olyan korban, amely kizárólag a tudományok aktív mûvelésének köszönheti korszerû mezőgazdaságát, erőmûveit, közlekedését, kommunikációját, gyakorlatilag a közel hétmilliárdos emberiség elemi létfeltételeit. Csányi Vilmos
7. A filozófiának egyáltalán nincsenek általános érvényû eredményei, olyasmi, amit az ember tudhat, s ezáltal birtokolhat. Miközben a tudományok a maguk területén szükségképpen biztos és általánosan elismert ismeretekre tettek szert, a filozófia erre évezredek fáradozásai árán sem volt képes. Mi tagadás: a filozófiában nincs meg a véglegesen megismert dolgok egyértelmûsége. Karl Theodor Jaspers
8. Megszállottjai vagyunk önmagunknak. A magunk történelmét tanulmányozzuk, a magunk lelki mûködését, a magunk filozófiáját, a magunk irodalmát, a magunk isteneit. Tudásunk jókora része voltaképpen az ember szüntelen körözése önmaga körül; mintha az egész világmindenségben mi lennénk a legfontosabbak. A fizika, azt hiszem, azért tetszik nekem, mert ablakot nyit a világra, és messzire tekint - szinte friss levegőt enged a házba. Carlo Rovelli
9. Fizikusként sokszor vádolnak redukcionizmussal, mintha ez szabadon választható álláspont volna. Ez azonban nem a filozófia, hanem a természet sajátsága, amelyet kísérletekkel tártunk fel. Sabine Hossenfelder
10. Minden dolognak van filozófiája, sőt, mi több: minden dolog filozófia. Minden ember, tárgy és esemény a természet egy meghatározott gondolatának, egy sajátságos világszándéknak megtestesülése. Az emberi szellemnek azt az eszmét kell kutatni, mely benne rejtezik minden tényben, azt a gondolatot, melynek minden tény pusztán formája. A dolgok gyakran csak később nyilvánítják ki igazi értelmüket. Egon Friedell