Az élet egészét számítva az öröm vagy a békés nyugalom természetellenes állapota csak annyi, mint mikor szusszan egyet az igásállat, elnyúlik a szalmán, eszik, s azt reméli, talán ehetik-ihatik még másnap is.

Kapcsolódó idézetek

1. Édes dolog a barátság, kényeztető balzsam, Száll, mint a nyugalom madara: boldogan, halkan... Percy Bysshe Shelley
2. A boldogtalanság természetellenes állapot. Van, de még mennyire van, nem is ritkán, hogy örömtelen és sivár az életed, de csak azért, mert ilyenkor nem hallod önmagadat, aki azt súgja: "Nincs semmi baj!" Müller Péter
3. Az élet csak azt kívánja az embertől, amivel már rendelkezik. Világos, hogy tulajdonképpen mindenki ugyanarra törekszik: a tökéletes nyugalomra. Makszim Gorkij
4. Az öröm mûvészete abban áll, hogy önmagából táplálkozik. Nem szorul alkalomra, erőltetett csiholásra, mert akkor szalmalánggá válik, amelynek ellobbanása után mélyebbnek tûnik a sötétség. Szepes Mária
5. Az életem folytonos hullámvasút... a kitörő örömöt azonnal emésztő csalódás követi, közben akad egy-egy olyan szakasz, amikor nem történik semmi, csak ülök, és nézem a tájat. Meg Cabot
6. Mi fontos? Az élet. Más semmi, csak az az egy. Az élet: a nyugodt és megelégedett élet, melyben az ember békét köt önmagával és a világgal, és nem vágyik sehova és semmire, még arra sem, hogy teljék az idő. Ezt talán boldogságnak lehetne nevezni, pedig nem az. A boldogság már nyugtalanító és aggodalmat ébreszt. Félelmet, hogy egyszer véget ér. A nyugalom az maga a végtelenség, bölcs, szelíd, emberséges élet: úgy folyik, hogyha közben véget érne, nem is venné talán észre az ember. Wass Albert
7. Munka után következik az édes nyugodalom, és nyugalom után ismét jól esik a munka. Így folyik e váltakozás mindaddig, míg az életerő maga annyira kimerül, hogy elhasznált szervezetét többé föl nem üdítheti, s ekkor következik be a természeti halál. Ez könnyû és fájdalom nélküli, mint az elalvás, sőt nem is egyéb, mint elalvás. Greguss Ágost
8. Az ember addig él, amíg a sorsa meg-megújuló öröm; ha ennek vége: nem más, mint élő-halott. Szophoklész
9. Õszintén rémületbe ejtett az élet: hogy mi mindent kell megtennie egy embernek, csak hogy enni, aludni, ruházkodni tudjon. Így inkább ágyban maradtam és ittam. Mikor az ember iszik, a világ ugyanott van körülötte, de legalább egy kis időre elengedi az ember torkát. Charles Bukowski
10. Időnként az embernek nem marad más, csak a lelki nyugalma. A méltósága az egyetlen vigasza. Csak az nyújt enyhülést, hogy úgy tesz, mintha minden rendben lenne. J. R. Ward