Ugrás a tartalomra
Az előzés egyetlen kritériuma az a bizonyosságunk, miszerint a szembejövő gyáva féreg, tehát még időben félrekapja a kormányt, és fejre áll az árokban. Egyébként az ilyen nagyarcú fickók kocsijára készül a "Ha nem tetszik, ahogy vezetek, akkor tûnés a járdáról!" szövegû matrica.
Kapcsolódó idézetek
-
Mi van akkor, ha a zebrán rossz irányba nézünk? Amikor már csak a fékcsikorgást halljuk? Mit teszünk ilyenkor? Idétlenül várjuk a folytatást, megdermedünk, és úgy be vagyunk szarva, hogy nem pereg le előttünk az életünk és hülye képet vágunk hozzá.
-
Ne haladj előttem, mert nem tudlak követni!
Ne gyere utánam, mert nem tudlak vezetni!
Jöjj ide mellém, és legyünk csak barátok!
Albert Camus
-
Olyan gyorsan oda akar érni hozzám, hogy a feje hátrahajlik, a fej csak egy idegesítő izé a testünk tetején, aminek muszáj ott lennie, és ami egy kicsit mindig le van maradva a lábtól.
Linn Skaber
-
Vezess, kövess, vagy állj félre az útból!
Ronald Reagan
-
Nem elég a célt látni, járható útja kell!
Nem elég útra kelni, az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el!
Váci Mihály
-
Először egyszerû az út,
aztán száz másikba fut,
s csak egy marad neked.
Én már biztosan tudom,
hogy mind a száz úton
eltévedhetek.
Katona Klári
-
Fordultál már le rossz helyen az autópályán? Csak el kell vezetned a legközelebbi kijáratig, hogy visszafordulhass, mégis gyûlölöd az út minden centiméterét, mert távolodsz közben a célodtól.
Andy Weir
-
Bármi történik, menjünk csak előre. Ezt kell tennünk. Olyan ez, mint amikor versenyautóban ülünk... nem gondolunk arra, hogy meghalhatunk benne. Van előttünk cél. És csak a célt akarjuk megvalósítani.
Adam Makos
-
Ha egyvalamit megtanultam életemben, hát azt biztosan, hogy a problémák elől való szökéssel csak hagyjuk nekik, hogy üldözőbe vegyenek.
-
A félelem nem az ördögtől való, hanem az emberi létünk alapvető és fontos tulajdonsága, amivel elindulhat a fejlődés. (...) Az egyik út: bedugom a fejem a homokba, és habzsolom, falom a külsőségeket, hogy majd a segítségükkel jobban érezzem magamat. A másik út: ki merem mondani azt, hogy gyáva vagyok kockáztatni, vagyis elfogadom, hogy a gyávaság ott lakik bennem. Csakhogy azt is tudom, hogy csak rajtam áll, hogy másként döntök-e.
Csernus Imre