Az ember akkor kezdi el a számára természetes dolgokat hiányolni és létszükségletnek tartani, amikor azok egy pillanat alatt eltûnnek az életéből.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember akkor fogja fel igazán, hogy mit akar leginkább, amikor azt már elveszítette. Akkor érzi legerősebben valaminek a hiányát, ha az már nem lehet az övé.
2. Az ember bizonytalanná válik, amikor valami, amihez már hozzászokott, hirtelen eltûnik az életéből. Kanehara Hitomi
3. Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létét, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat. Albert Schweitzer
4. Néha a dolgok, amiket természetesnek veszünk, eltûnnek, és azokat aztán nem kapjuk vissza.
5. Furcsa, hogy az embernek akkor hiányzik csak igazán valami, ha már nincs többé.
6. Amikor már nagyon rosszak a körülmények, az ember könnyen elhagyja magát, feladja magát és az életét, és akkor kezdődik el, hogy lepukkan meg amortizálódik.
7. Az ember néha csak akkor ismeri fel, milyen fontos neki valami, ha már visszahozhatatlanul elveszett.
8. Az ember elérkezik egy pontra, mikor rájön, hogy olyan dolgokat hajszol, amikre már nem is vágyik.
9. Néha az ember nem tehet mást: egyszerûen elveszi, ami kell neki. Stephen King
10. Amikor végre megtaláljuk azt, ami hiányzott az életünkből, úgy becsüljük, mintha még abban a pillanatban el is veszítenénk. Hogy azután ez a pillanat milyen hosszúra nyúlik, az már nem feltétlenül rajtunk áll.