Az ember megszokja azt, aminek az életét köszönheti. És előbb-utóbb azt képzeli: magától értetődő. Pedig téved, semmi nem tart örökké, minden eltûnhet egyszer.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember először azt mondja, hát jó, messze nem tökéletes, de elmegy, aztán meg hozzászokik. És egy napon arra ébred, nem is érti, hogyan romlott így el minden. Patrick Ness
2. Az ember nem tarthatja magát örökké mások véleménye ellenében. Előbb vagy utóbb mindenkiből az lesz, amit mások gondolnak felőle.
3. Ami elkezdődik, az elmúlik, legyen az jó, legyen az rossz. (...) Az ember általában úgy szokott élni, hogy azt hiszi, ha süt a nap, akkor nem fog esni az eső, és hogyha esik az eső, akkor az nem áll el, pedig ez nem így van. Hernádi Judit
4. A győzelemhez hozzászokott ember azt hiszi, hogy örökké sikeres és gazdag lesz. És minden vesztes azt hiszi, hogy élete végéig nyomorogni fog. Pedig mindkettő téved. A szél iránya könnyen megváltozik ezen a mulandó világon. Semmi sem örök: sem a bánat, sem az öröm, sem a győzelem, sem a vereség. Elif Safak
5. Bárhogyan is érzed magad egy adott pillanatban, az nem tart örökké. Minden elmúlik egyszer.
6. A dolgok sose úgy mennek, ahogy hisszük. Azt gondoljuk, értjük a világot körülöttünk, de valójában csak a külsőt látjuk, olyannak, amilyennek akarjuk. Megpróbáljuk megszokni.
7. Az ember azt, hogy ő maga kiment a divatból, előbb-utóbb megszokja, de hogy eltûnhetnek nyomtalanul életének kedves színhelyei, nehéz elhinni.
8. Az ember ismételten el-elfelejti, hogy ami egykor jó volt, nem marad mindenkorra és örökre jó. Csak rója régi útjait, melyek hajdan jó felé vezették, baktat rendületlenül, noha már rég rossz irányba görbültek bevált ösvényei. Aztán már csak a legnagyobb áldozatok árán, keserves bajlódás közepette tud beletörődni abba, hogy a régi jó talán már megavult, s immár nem is jó. És így van ezzel kicsiben és nagyban egyaránt. Carl Gustav Jung
9. Végeredményben az ember mindenféle élethelyzethez hozzáidomul, az válik számára valósággá, másfélével fel nem cserélhető közeggé. Hiszen a korábbi állapot reménytelenül, visszaidézhetetlenül elsüllyed és (...) az ember ugyanúgy él, mint addig, csak éppen utánozza önmagát.
10. Ha azt hiszed, egy kapcsolatot a lelkedben már végleg elintéztél, és a szokások mozgatják, tévedsz! A rutin: halál. A megszokás lassú halál. Müller Péter