Az ember nem vágyik mindig feladatra. Létezik olyan, hogy szent tétlenség, annak megmûvelése, melyet mindeddig szégyenteljesen elhanyagoltunk.

Kapcsolódó idézetek

1. A tétlenség jobban megviseli az embert, mint a legnehezebb munka. Akinek dolga nincs, az unalmában még üresebbnek, még céltalanabbnak látja az életet, mint a szegény, aki legalább a pihenés drága és ritka perceinek tud örülni.
2. Egy titkos hang állandóan azt súgja nekünk, hogy bûnhődnünk kell azért, ha tétlenek vagyunk. Ha tudna az ember valami olyan állapotot találni, amelyben a tétlensége mellett is hasznosnak s a kötelességét teljesítőnek érezhetné magát, ezzel megtalálta volna az ősi boldogságnak egy részét. Lev Tolsztoj
3. Az ember gyakran szenved attól, hogy tengernyi munkája van, de nincs feladata.
4. Mielőtt tökéletességre törekszünk, tudnunk kellene a hétköznapi ember életét élni anélkül, hogy engednénk megnyomorodni a bennünk rejlő lényeget. Aki e szerény keretek közt kiteljesedett, s úgy véli, elegendő energiája van még, ám kezdje el pályafutását, mint szent. Én sosem éreztem magam arra hivatva, hogy segítsem ebben. Carl Gustav Jung
5. Semmittevő kétféle van. Van, aki azért semmittevő, mert az akar lenni. Lustaságból. Hogy az milyen könnyû! Irigylem érte. De ott a másikfajta, aki önszánta ellenére semmittevő. Nem akarok mást, csak dolgozni. Csakhogy nem tudok. Rab vagyok, a szégyen, a kishitûség és a kudarcok rabja.
6. A tétlen kétségbeesés felelőtlen kötelességmulasztás. Borisz Leonyidovics Paszternak
7. Mi, emberek hajlamosak vagyunk rendet keresni a rendezetlenségben. Ezáltal próbálunk értelmet adni a világnak, amely gyakran minden racionalitást nélkülöz. Alexander Stubb
8. Amit nem vesznek figyelembe, az a tevékenység indítéka. Vegyünk például egy olyan embert, akit szakadatlanul munkára ösztökél az, hogy mélységesen bizonytalannak érzi magát; vagy egy másikat, akit a becsvágy vagy a pénzsóvárság sarkall. Mindezekben az esetekben az illető egy szenvedély rabja; kényszer hajtja, tevékenysége tehát valójában tehetetlenség; alakul és nem alakít. Másfelől, ha valaki csöndben ül, és elmélkedik, és nincs semmi más szándéka vagy célja, mint hogy próbára tegye önmagát és eggyé váljon a világgal, az ilyen embert "tétlennek" tekintik, mert hiszen nem "csinál" semmit. Valójában a koncentrált elmélkedésnek ez a magatartása legmagasabb rendû tevékenység, amely csak belső szabadság és függetlenség állapotában lehetséges. Erich Fromm
9. Talán túl sokat töprengek olyan témákon, amelyeken nem gondolkodni kell, hanem cselekedni. Ám az embernek minden tette szent és következményekkel jár, ez pedig arra késztet, hogy tovább elmélkedjem azon, mit csinálok. Paulo Coelho
10. Az ember arra vágyik, hogy szeressék, annak hiányában arra, hogy csodálják, annak hiányában arra, hogy féljék, annak hiányában arra, hogy gyûlöljék és megvessék. Mindannyian valamilyen érzést akarunk kiváltani másokban. Az ürességtől a lélek megborzong, bármi áron kapcsolatot kíván teremteni.