Ugrás a tartalomra
Az ember sündörög, eped, marad,
s csapdába csalják észrevétlen;
öröme nő, aztán keserû lében
fürdik.
Kapcsolódó idézetek
-
Ésszel fölfoghatatlan, de annál kegyetlenebb csapdába zuhant, s hiába tudja jól, hogy a szerelem se egyéb, mint aljas becsapás, hívogató csalétek ebben a halálos és közönyös kelepcében: mégis áhítja, sőt mohón, betegesen sóvárog utána.
Müller Péter
-
Az ember néha úszik az el nem sírt könnyekben, végül pedig elsüllyed bennük, ha magában tartja őket.
Nina George
-
Az ember abban a csapdában vergődik, hogy egyszerre akarja megvalósítani a maga álmodó ártatlanságát és megőrizni a maga álmodó ártatlanságát.
Paul Johannes Tillich
-
Az ember folyton becsapja magát. Legsûrûbben azzal, hogy tud valamit, hogy áttekint valamit.
Szabó Lőrinc
-
Az élet folyója a gyönyör és a fájdalom között szalad, és az ember mindkettőbe beleütközik.
-
Az ember fut, fárad, hiában; ha mai szerencséjét holnap elveszti: újra remél és csalódik. A jelen mindig rossz, tehát jövőtől vár; de az is csak olyan, mikor jelenné lesz, s a koporsó szélén veszi észre aztán, hogy megcsalta magát.
Kuthy Lajos
-
Az ember eleinte figyel... aztán lankad a figyelme... gondolatai elkalandoznak, és hirtelen észreveszi, hogy elmulasztott valamit!
Agatha Christie
-
Tévedni emberi dolog.
-
Az ember belemászik bizonyos dolgokba, és aztán nem tud kimászni belőlük. Az ember színlel... nap mint nap színlel. És aztán belefárad.
Agatha Christie
-
Az ember vagy belekarol a sorsába, és egymás mellett haladnak, vagy lerázza magáról, és sodródik utána.