Az emberek túl korlátoltak ahhoz, hogy valójában szabadok lehessenek! Saját magukat kötik gúzsba, önmaguk emelnek falakat maguk köré. Kiközösítik azokat, akik megpróbálnak kitörni, levetni ezeket a láncokat. Ez az ő biztonságuk.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek bezárkóznak a saját önző kis világukba, olyan terveket szőnek, amelyekből kihagyják a felebarátaikat, azt hiszik, hogy a bolygónk csak azért van, hogy kizsákmányolják, és kizárólag a saját ösztöneiket és vágyaikat követik anélkül, hogy gondolnának a közjóra. Paulo Coelho
2. Körbezárnak rég a falak, Kezeden a lánc, nem vagy szabad. Nem figyel a Föld, csak forog, Nem érez a szív, csak dobog. Oroszlán Szonja
3. Körbezárnak rég a falak, Kezeden a lánc, nem vagy szabad. Nem figyel a Föld, csak forog, Nem érez a szív, csak dobog. Oroszlán Szonja
4. Épp ez a baj a világgal. Bizonyos emberek képtelenek rendben tartani magukat, ezért mindenki mást meg akarnak rendszabályozni. Trevor Noah
5. Mert hiszen az emberre mi van rábízva? Saját maga. A saját élete. Joga van magát megvédeni. És fel is kell építenie a saját belső védelmi rendszerét, mert a külvilágtól ezt a legtöbb esetben hiába várja. Popper Péter
6. Az ember nagyon nehezen nyugszik csak bele a reménytelenségbe, abba, hogy egyedül van, halálosan és reménytelenül egyedül. Nagyon kevesen bírják csak el a tudatot, hogy életük magányára nincs megoldás. Reménykednek, kapkodnak, menekülnek emberi kapcsolatokba, s e menekülési kísérletekbe nem visznek igazi szenvedélyt, sem odaadást, menekülnek elfoglaltságokba, mesterséges feladatokba, sokat dolgoznak vagy tervszerûen utaznak, vagy nagy házat vesznek, vagy vásárolnak nőket, kikhez semmi közük, vagy gyûjteni kezdenek, legyezőket, drágaköveket, vagy ritka rovarokat... De mindez nem segít. (...) Ezért, mindenekelőtt, kínjukban és zavarukban, rendet tartanak. Minden éber pillanatukban rendbe rakják maguk körül az életet. Állandóan "intéznek" valamit, ügyiratot vagy társas együttlétet, vagy pásztorórát... Csak egyetlen pillanatra nem maradni egyedül magukkal! Egyetlen pillanatra nem látni ezt a magányt! Márai Sándor
7. Ha az emberek csak egy kis időt szánnának rá, hogy elgondolkozzanak, rájönnének, hogy az életüket irányító elképzelések egyszerûen nevetségesek! De nem teszik meg, hanem vakon mennek tovább, észre sem véve a börtönfalakat, amelyeket felhúztak maguk köré. Bob Proctor
8. Egy világ, bezárva egy másikba. Ez az, amit az emberek tesznek, ha nem értenek meg bizonyos dolgokat. Falakat építenek köré és zárakat tesznek az ajtókra. (...) Minél nagyobb a titok, annál nagyobb a zár.
9. Az ember a saját akaratának a foglya. Arthur Schopenhauer
10. Oly kevés lehetőség adódik a szabadságra. Az egyik: a képzelet. De erről az utazásról gyakorta vissza kell szakadni a világba, s ez olyan, mintha időről időre láncra vernék az embert. Vavyan Fable