Az emberhez egy bizonyos korban már egyre ritkábban járnak, kivéve, ha gyerekei vannak, és a természet törvényei kényszerítik őket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embernek lassan korlátot szab a kora. Marék Veronika
2. Az öregedő emberek akkor válnak magányossá, ha gyermekeik felnőnek s elhagyják a családi fészket.
3. Az idő megszûri az ember vágyait. Márai Sándor
4. Egy gyerek világa többnyire nagyon távol esik a felnőttek mozgalmas életétől. Csak amikor megöregszenek, akkor fordul elő újra, hogy egy hullámhosszra kerülnek a gyerekekkel.
5. Egy dolog, ha a szülőföldet el kell hagynunk: a történelem során rá-rákényszerültek erre emberek. De az, hogy nyomtalanul el is tûnik, egészen más. Akkor mese nincs, megszûnt a számodra meg a gyerekeid számára is. James Powell
6. Ahogy öregszenek, az emberek egyre kevesebb személlyel érintkeznek, és sokkal inkább arra koncentrálnak, hogy a családjukkal és régi barátaikkal töltsék az időt. Inkább a létre összpontosítanak, mint a cselekvésre, és inkább a jelenre, mint a jövőre. Atul Gawande
7. A gyermeknek túl kell élnie a szüleit, fordítva természetellenes, és a gyerek gazdasági szükségesség is, a nyugdíj kicsi, a szociális otthonokban kevés a férőhely, valakinek támogatnia kell az idős családtagokat. Szabó Magda
8. Ahogy kirepül az ember a családi fészekből, és ritkábban találkozik a szüleivel, kevesebb idő marad veszekedni.
9. Egyre kevesebbszer ül le asztalához a család, egyre kevesebben vagyunk gyerekek, apák, anyák.
10. Ellentétben azzal, amit talán várna az ember, az évek múlásával a látókör nem szélesedik, hanem egyre szûkül. Az egyszerre idős és bölcs ember inkább szabályt erősítő kivétel csupán.